A Nemzetközi Űrállomás (ISS) levegője már 2019 szeptembere óta egyre aggasztóbb szivárgási problémákkal küzd, amelyek főként az orosz Zvezda modulban keletkezett repedésekhez köthetők. Az amerikai és orosz mérnökök között kialakult viták figyelmeztetnek arra, hogy a szivárgás potenciálisan katasztrofális következményekkel járhat, de az orosz szakemberek szerint a helyzet nem olyan súlyos.

A Zvezda modul az ISS harmadik egysége, amely az orosz szegmens létfenntartó rendszereit tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy ez a modul 1980-as évek közepén készült el, és 1998 óta kering a Föld körül, ami azt jelenti, hogy az állomás már 25 éve működik, és az öregedő technológia egyre komolyabb problémákat okoz.

A Zvezda dokkolópontja, ahol a Szojuz űrhajók és Progressz teherűrhajók csatlakoznak, különösen problémás terület. A dokk része olyan csöveknek van kitéve, ahol mikroszkopikus repedések keletkeztek, amelyeket szabad szemmel nem észlelhetők. A hiba fájdalmát fokozza, hogy a repedések a rendszer kritikus elemein alakultak ki, ami a jövőbeni űrmissziók biztonságát is veszélybe sodorhatja.

Idén februárban a szivárgás mértéke napi egy kilogrammról 1,7 kilogrammra emelkedett áprilisra, és a legutóbbi, szeptemberi javítás során is csak sikerült a kibocsátást 0,3 kilogrammra csökkenteni, de a helyzet rendkívül aggasztó maradt.

A NASA szakértői több okra gyanakszanak, például anyagfáradásra, mechanikai stresszre és környezeti hatásokra, míg az oroszok a mikrovibrációk hatásait emelik ki. Ezen eltérő nézetek csupán még inkább nehezítik a kérdés megoldását, ahogy a két ország közötti diplomáciai feszültségek is teret nyernek.

George A. Scott, a NASA felügyeleti hivatalának vezetője megnyugtatta a közönséget, hogy a szivárgás jelenleg nem jelent közvetlen veszélyt az űrállomás integritására, de hangsúlyozta, hogy a modul zsilipjét csak a legszükségesebb esetekben szabad kinyitni. A jövőbeni űrrepülések, amelyek az oroszok 2028-as kilépéséig még várhatóak, nem okozhatják azt a helyzetet, amikor az állomás elveszíti funkcióit.

Az ISS építése 1998-ban kezdődött és azóta számos nemzetközi tudományos eredmény született falai között. A Nemzetközi Űrállomás az emberiség egyik legdrágább tudományos vállalkozása, de az elöregedés és a különböző politikai feszültségek miatt most különösen nehéz időszak előtt áll. Az Egyesült Államok 2030-ig tervez tovább dolgozni az ISS-en, de az oroszok már hamarabb kiszállnak a programból.

A következő lépés a helyzet megoldásban a NASA és a Roszkosmos közötti együttműködés továbbfejlesztése lesz. Mivel a SpaceX már megbízást kapott az ISS karbantartására, egyre fontosabbá válik, hogy megőrizzük a biztonságot és a stabilitást az űrállomás fenntartása során. A kérdés már nem csupán a tudományos eredményekről, hanem a nemzetközi együttműködés és a technológiai biztonság jövőjéről is szól.