A bírósági életkorosztály válsága

A magyar igazságszolgáltatás jelenleg komoly létszámgondokkal küzd, ami miatt a rendszer egészsége veszélybe került. Az Alaptörvény legújabb módosításával a bírósági kinevezések alsó korhatára 30 évről 35 évre emelkedett, szándékosan, hogy biztosítsa a bírák szakmai felkészültségét. Ez azonban sok fiatalt elriaszthat a bírósági pályától, hiszen senki sem várhat el, hogy a jogász pálya megkezdése után akár egy évtizedet is várjon a kinevezésre.

Felső korhatár: szabályozás vagy elbocsátás?

A felső kort is érintette a módosítás, amely 2026-tól lép életbe, így a bírák a 70. életévük betöltéséig dolgozhatnak, ha sikeresen teljesítik a szükséges pályaalkalmassági vizsgát. Ez a vizsga kötelezővé válik, ha a bíró a nyugdíjkorhatár után is szeretne folytatni a munkát.

A bírósági állások betöltése egyre nehezebb

A helyzetet súlyosbítja, hogy az Országgyűlés által elfogadott új jogszabályok is hozzájárulnak a bíróságokon tapasztalható létszámhiányhoz. A legfőbb ügyész, Polt Péter statisztikája szerint a bíróságok számára engedélyezett álláshelyek száma 2017 óta folyamatosan csökken, és 2023 végére már 153 betöltetlen állás maradt. Az új szabályok, amelyek a legfőbb ügyész választási körét is érintik, szintén feszültségeket gerjesztenek az igazságszolgáltatásban.

Az ügyvédség és az igazságügyi szakértők helyzete

A 8500 ügyvéd mellett a Budapesti Ügyvédi Kamarában már 12 ezer tanácsadó is dolgozik, ami szintén jelzi a jogi szektor erős növekedését. Ugyanakkor a szakértők körében súlyos hiány van, mintegy ezer szakember tűnt el az elmúlt évtizedben, ami miatt a helyzet egyre reménytelenebbé válik.

A jövő reményei: reformok a szakmán belül

A parlament tavaly novemberben fogadott el egy törvénycsomagot, amely célja, hogy új alapokra helyezze a hazai igazságügyi szakértést. Az új szabályozás várhatóan megkönnyíti a közös jogi pályák közötti átjárhatóságot, és javítani kívánja a szakmai mobilitást. Az igazságszolgáltatás reformja elkerülhetetlen, ha a jövőben fennt akarják tartani a rendszer működését.

Mit hoz a jövő?

A jövőben a bírósági és ügyészségi munkahelyek betöltése kulcsfontosságú kérdéssé válik. A tervezett reformok és a szükséges intézkedések hiányában az igazságszolgáltatás nem tud versenyképes maradni, és a jogalkotók felelőssége lesz, hogy megfelelő kereteket biztosítsanak a jövő jogászainak és bíráinak.