Bár a tudósokba vetett bizalom hagyományosan magasabb, mint más társadalmi csoportokban, például politikai vezetőkben vagy újságírókban, a koronavírus-járvány alatt a tudományos közélet reputációja jelentős csökkenésen ment keresztül. A budapesti World Science Forum panelbeszélgetésének előadói egyetértettek abban, hogy a kutatók jelenlegi helyzete, a finanszírozás és a publikálás ökoszisztémája nem kedvez a bizalom felépítésének. Friss kutatások szerint Magyarországon a tudomány iránti bizalom inkább pozitív, mint negatív tendenciákat mutat, ám a helyzet javítása érdekében a tudósoknak elengedhetetlen, hogy a kutatási eredményeik bemutatásán túl saját területük működéséről is hatékonyan kommunikáljanak.

Tamara Elzein, a Libanoni Nemzeti Tudományos Kutatási Tanács főtitkárának szavai szerint a tudósokat publikációs gépekként kezelik, ami hozzájárul a kutatók iránti bizalmatlanság fokozódásához. Hangsúlyozta, hogy az innovációs fókusz egyre inkább eltolódik a vállalkozói szellem irányába, míg a kutatók közötti rivalizálás az aktuális finanszírozási modellek hibáira is rávilágít. Elzein felhívta a figyelmet arra is, hogy a társadalom tudományos módszertani ismeretei rendkívül alacsonyak, csakúgy, mint a tudósok médiabeli megjelenésének lehetőségei. Az álhírek és a dezinformáció terjedése tovább rontja a helyzetet.

A Tokiói Egyetem Kozmikus Sugárkutató Intézetének professzora, Kadzsita Takaaki a klímaváltozás kérdését emelte ki mint példát arra a területre, ahol a tudományos együttműködés és a kutatókba vetett hit kiemelt jelentőségű. Takaaki hangsúlyozta, hogy a közvetlen és őszinte kommunikáció alapvető fontosságú a tudományos közösség és a társadalom közötti bizalom építésében.

A Groningeni Egyetem dékánja, Lisa Herzog is fontos meglátásokat osztott meg: a tudósok pályájuk kezdetén lelkesek és idealisták, de az akadémiai rendszer hatására a nyomás miatt gyakran elveszítik eredeti céljaikat. Herzog kiemelte, hogy a tudomány és a társadalom közötti szakadék áthidalása érdekében közös gondolkodásra van szükség.

Elisa Reis a brazil tudományos közélet és társadalmi fejlődés szakértője rámutatott, hogy míg az oltási kampányok a COVID-19 alatt pozitív példák voltak, a tudomány iránti bizalom megőrzése érdekében mindenképpen magyarázni kell a tudomány működését a társadalom számára. Sudip Parikh, az American Association for the Advancement of Science ügyvezető igazgatója hozzátette, hogy az Egyesült Államokban az emberek bizalma a tudomány iránt még a legnagyobb válságok alatt sem csökkent 70% alá, sőt, a legutóbbi felmérések szerint a bizalom a politikai polarizáció ellenére egy kicsit nőtt is.

Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tudomány iránti bizalom visszaállítása érdekében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudományos kommunikációra, a kutatás eredményeinek elérhetővé tételére, valamint a társadalom számára érthető, alkalmas világos diskurzus kialakítására. A tudósoknak felelősségük tudományos munkájuk tudatos közvetítése, annak érdekében, hogy a jövő kihívásaira hatékony válaszokat adjanak, és megszülethessen egy új generáció, amely bízik a tudományos közösségben.