Hányan gondolták volna, hogy Budapest helyzete a fővárosok versenyében akárcsak Romániáéhoz képest is megkérdőjelezhetővé válhat? HÉJJ Dominik, a varsói Stefan Wyszyński Bíboros Egyetem Magyarország-szakértője figyelmeztet: Ha a helyzet Bukarestben kedvezőbb, akkor Magyarország komoly bajban lehet.

Orbán Viktor közelmúltbeli beszédeiben egyre gyakrabban teemelik, hogy az Egyesült Államoknak szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy Kínával szemben elveszítette globális dominanciáját. HÉJJ szerint ez a megközelítés izgalmas, különös, hogy Orbán élénk várakozással tekint Donald Trump esetleges visszatérésére az amerikai elnöki székbe.

A lengyel szakértő rávilágít a Fidesz gazdasági stratégiájára, amely nem kifejezetten egy világos gazdaságpolitikai program, hanem inkább a magyar függetlenség erősítésére irányul. Most, amikor a keleti nyitás stratégiája a középpontba került, nem csupán a gazdasági tárca vezetői, hanem Orbán személyesen irányítja a politikát, ami különös figyelmet érdemel.

A kérdés, hogy a magyar gazdaság, amely túlnyomórészt az összeszerelési tevékenységekre támaszkodik, fenntartható-e hosszú távon. A szakértő úgy véli, hogy ez a modell, amely az alacsonyabb költségű munkaerőre és az állami ösztönzőkre alapoz, nem biztosít versenyképességet, ami problémákhoz vezethet.

A közelgő válság jelei már most is láthatók, évekkel ezelőtt a domináns amerikai és német tőke mellett már egyre inkább észlelhetjük a kínai beruházások növekedését. Különösen aggasztó, hogy Romániában már jobbak a minimális juttatások, mint Magyarországon, ami újabb jele annak, hogy a magyar életszínvonal csökken.

A Tisza Párt is említésre kerül a diskurzusban; HÉJJ megjegyzi, hogy a párt ideológiája hasonlít a Fideszéhez, hiszen csupán a politikai kommunikációban jelenik meg, míg a konkrét programok megjelenése egyelőre várat magára.

Egyre többen aggódnak a magyar kormány brüsszeli retorikája miatt és az esetleges Huxit (Magyarország EU-ból való kilépése) lehetősége miatt. Számos indikátor mutat arra, hogy Magyarország marginalizálódik a nemzetközi porondon, hiszen a július 1-jén kezdődő magyar elnökséget bojkottálták az uniós partnerek.

A magyar kormány próbálja csökkenteni a külföldi beruházások iránti függőséget, mindeközben a Roszatom Paks 2-es atomerőművének építésével most már szoros ügyekben együttműködik a magyar állammal. A legfrissebb fejlemények között szerepel, hogy a beloruszok és oroszok munkavállalásának könnyítése érdekében egy új módszertan terjed el Magyarországon.

A jövő kérdése továbbra is, hogy a magyar politikai elit mennyire képes válságos helyzetben reagálni és milyen stratégiát választ a jövőbeli növekedés érdekében.