Csak egy nappal a ChatGPT új képgeneráló funkciójának elindítása után az OpenAI máris korlátozásokat vezetett be a szolgáltatás ingyenes verziójában. A cég szerdán bejelentette, hogy az új eszköz elérhetősége átmenetileg csökkent, miután szerverei a nagy érdeklődés miatt túlterheltté váltak. Az új generációt képviselő GPT-4o modell képes lett olyan innovatív funkciókra, mint a meglévő képek szerkesztése, beleértve a nehezen ábrázolható személyek feldolgozását is.

A társadalmi médiát máris elárasztották a ChatGPT által generált mémek, amelyek közül több a Ghibli-stílusú rajzokat utánozza, például a „Chihiro Szellemországban” és a „Totoro” című filmekre építkezve. A trend odáig jutott, hogy Elon Musk és Donald Trump Ghibli-stílusban készült képei megjelentek a közösségi platformokon, amivel jogi problémák is felmerültek.

Egy érdekes, de kevésbé ismert részlet a GPT-4o képességei mögött, hogy a felhasználók képesek különböző szinezések beállítására az előtérben vagy a háttérben. Az új generátor lehetővé teszi háttér nélküli képek létrehozását is, ami új lehetőségeket nyit a kreatív munkák terén.

Az OpenAI hangsúlyozta, hogy a GPT-4o tanítása során „nyilvánosan hozzáférhető adatokat” és együttműködésekből származó adatokat használt – például a Shutterstock-to – hogy a generált képek minősége javuljon. A cég egy lehetőséget is biztosít az alkotók számára, hogy kérvényezzék műveik eltávolítását a képzési adatbázisból, tiszteletben tartva ezzel az ilyen kéréseket.

Evan Brown, a Neal & McDevitt ügyvédi iroda jogi szakértője utalt arra, hogy a GPT-4o natív képgenerálója és hasonló szolgáltatások a jogi határok szürke zónájában mozognak. Mivel az egyes alkotók illetve stílusok jogvédett vizuális karaktereiket nem védi kifejezetten a szerzői jog, így az OpenAI legális határokon belül marad a generálás során.

Az OpenAI szóvivője megerősítette, hogy a ChatGPT nem képes egy, az egyben reprodukálni egyedi művészek stílusát, de jellemző elemeit képes reprodukálni, ezzel izgalmas kérdéseket felvetve a stílusok védelméről.

Szöveges tartalmakkal kapcsolatban a jogi helyzet bonyolultabb. A New York Times és más kiadók már több pert indítottak az OpenAI ellen, azt állítva, hogy a vállalat jogvédett művekre építette az AI modelleket megfelelő forrásmegjelölés vagy kártérítés nélkül. Az AI-ipar hatalmas gyorsasággal fejlődik, és a jogi keretek folyamatosan alakulnak, így érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.