Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, egy pravoszláv karácsonyi misén kifejtette, hogy szerinte a fehérorosz diktatúra jobbnak bizonyul, mint a jelenlegi ukrán demokrácia. "Jobb egy diktatúra Fehéroroszországban, mint egy demokrácia Ukrajnában" – nyilatkozta, hozzátéve, hogy az ukrán demokrácia egyesek szerint csődöt mondott, míg a fehérorosz modell stabilitást biztosít.

Lukasenka ezt az érvelést a 2020-as elnökválasztásokkal kapcsolatos tüntetések és az őt követő brutális elnyomás kontextusában tette, amikor az országát kritikák érték a politikai jogok megsértése miatt. A fehérorosz elnök a felismeréssel zárta gondolatait, miszerint a stabilitás fontosabb, mint a szabad választások.

Kiemelendő, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, korábban arról számolt be, hogy Lukasenka bocsánatot kért tőle a 2022-es háború során elkövetett orosz támadások miatt, amelyeket az ő területéről indítottak. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy Lukasenka egyértelműen az orosz elnök, Vlagyimir Putyin irányítása alá helyezkedett, és elítélte, hogy a fehérorosz elnök megpróbálja elhárítani a felelősséget.

Zelenszkij a Lex Fridman podcast beszélgetésében konkretizálta, hogy a Lukasenka által említett bocsánatkérés nem történt meg, ehelyett Lukasenka a rakéták indításaért a Putyint hibáztatta. Az ukrán elnök kijelentette: "Megkérdeztem, hogy engedhette meg, hogy az ő földjéről lőjék ki a rakétákat, és Lukasenka azzal védekezett, hogy ő nem is tudott róla."

Ezen felül Lukasenka felvetette, hogy Ukrajnának fordítania kellene a figyelmét a fehéroroszországi olajfinomítókra is, ami Zelenszkij számára meglepő és elfogadhatatlan kérdés volt.

Külön érdekesség, hogy elemzők azért kezdték el feszegetni, hogy Lukasenka és Putyin miért tettek fenyegetéseket az ukrán olajfinomítók ellen, ami felveti a NATO és Oroszország közötti feszültségeket. Az ilyen cselekedetek egy újabb szöget ütnek a már amúgy is feszült geopolitikai helyzetbe, és kérdések merülnek fel Lukasenka és Putyin igazi motivációiról.