December 4-én, szerdán bizalmatlansági szavazást tartottak Michel Barnier francia miniszterelnök kormányáról. Az indítványt 4 órás vitát követően az 537 képviselőből 331-en fogadták el.

Ez az eredmény azt jelenti, hogy Michel Barnier lett 1962 óta az első francia miniszterelnök, akit hivatali ideje előtt buktattak meg egy bizalmatlansági indítvánnyal. Barnier mindössze 90 nappal ezelőtt került pozíciójába, így a hatodik francia köztársaság legrövidebb ideig szolgáló kormányfőjévé vált.

A bizalmatlansági indítvány benyújtói, az Új Néppárt (NFP) és Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés (RN) arra hivatkoztak, hogy Barnier a parlament kihagyásával próbálta meg elfogadtatni a 2025-ös költségvetést, amikor az alkotmány 49.3-as cikkelyére támaszkodva próbálta megkerülni a Nemzetgyűlést.

Michel Barnier várhatóan ma 10 órakor benyújtja lemondását Emmanuel Macron elnöknek, aki este 19 órakor beszédet mond a kialakult helyzetről.

Hogyan jutottunk idáig?

A politikai káosz jelei egyre inkább megmutatkoznak Franciaországban, ahol egyre több politikus követeli Emmanuel Macron lemondását, aki 2027-ig tölti be elnöki pozícióját. Macron helyzete romlott, miután nyáron előrehozott választásokat hirdetett, miután pártja gyenge teljesítményt nyújtott az európai parlamenti választásokon.

Az előrehozott választások első fordulójában a radikális RN hatalmas győzelmet aratott, a szavazást követően sorra bukkantak fel a lemondásra felszólító hangok, hiszen a politikai patthelyzet tovább súlyosbította a helyzetet.

Macron végül a parlament negyedik legnagyobb pártjának, a mindössze 47 mandátummal rendelkező Les Républicains-nak a vezetőjét, Michel Barniert nevezte ki miniszterelnökké. Az RN célja nem csupán Barnier megbuktatása volt, hanem Macron pozíciójának gyengítése is, Marine Le Pen már nyíltan a közelgő elnökválasztásokra készül.

A baloldal is komoly kritikákat fogalmazott meg a kormányfővel és az elnökkel szemben, Mathilde Panot baloldali politikus rámutatott, hogy a bizalmatlansági szavazás egyértelműen az elnök politikai irányvonalának kudarcát is tükrözi.

Macronnak este egy beszédében nemcsak a politikai helyzetről, hanem a kormány jövőbeni fokozatos átalakításáról is szót ejtett, ahol már most más nevű kormányfőről beszél a sajtó. Segolene Royal, korábbi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter is már jelezte, hogy kész állni a rendelkezésére az elnöknek.

Franciaország gazdaságát is komoly hatások érik, mivel az ország az Európai Unió második legnagyobb gazdasága, a politikai instabilitás pedig komoly gazdasági problémákat okozhat a kontinensen. A befektetők március óta aggódnak a politikai válság pénzügyi válsággá való átalakulásának lehetősége miatt.

A piaci reakciók vegyesek, mivel a befektetők folyamatosan figyelik a politikai helyzet alakulását. Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde egyértelműen hangsúlyozta, hogy a pénzügyi stabilitás kulcsszerepet játszik az árstabilitás fenntartásában.