A magyar családok éves rezsiköltsége gyakran meghaladja az egymillió forintot, és ennek jelentős része a fűtésre és hűtésre fordított költségből adódik. A Knauf Insulation legfrissebb felmérése alapján Magyarországon az épületek 60-70%-a nem megfelelően szigetelt, sem a tető, sem a födém tekintetében. Az Európai Unióban az átlagos végső energiafogyasztás 40%-át használják épületek üzemeltetésére, míg hazánk esetében ez a szám 50% volt 2022-ben az ország éves energiamérlege alapján.

A jövőbeni energiafogyasztás csökkentésére 2030-ra vonatkozó célokat tűzött ki a Nemzeti Energia- és Klímaterv, figyelembe véve, hogy a végső energia felhasználása ne haladja meg a 2005-ös szintet. Ennek érdekében 2021. január 1-jén bevezettek egy új szakpolitikai eszközt, az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amely az energia- és üzemanyagkereskedelmi vállalatokat ösztönzi arra, hogy tegyenek lépéseket a fogyasztók energiamegtakarításának elősegítése érdekében.

A HEM rendszeren belül a projektek száma jelentősen megnőtt, így a födém szigetelése vált az egyik legkeresettebb megoldássá. A fűtési költségek csökkentése érdekében hektikus piacon az ingatlanpiaci szereplők arra törekedtek, hogy ösztönözzék a lakosságot ezt a megtakarítási formát igénybe venni, hiszen a megvalósításuk költségei gyakran alacsonyabbak voltak mint a piaci ár. Azonban ez a model sajnos sok esetben a minőség rovására ment.

Most azonban a családi háztulajdonosokat érintő ingyenes padlástető-szigetelési akciók új kihívásokkal szembesülnek. A legújabb kormányzati rendeletek és szigorítások valószínűleg megnehezítik a korábbi támogatási formák fenntartását. A leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági beruházás viszont továbbra is keresett maradhat.

A 25 cm-es üveggyapot-vastagság helyett most már minimum 30 cm-es követelmény lesz érvényben. Új előírásként került bevezetésre a kétrétegű fóliaterítés kezelése is, ahol a szigetelés alá párazáró fólia, a szigetelés fölé pedig porosodást gátló, páraáteresztő fólia elhelyezése kötelező. Ezen új követelmény megvalósítása extra költségeket jelent, amely körülbelül 500 Ft négyzetméterenként, így a végső költségek elérhetik akár az 50 ezer forintos emelkedést is.

Ezek a változások nemcsak a költségeket növelik, hanem megnehezítik a kivitelezések lebonyolítását is, amely rámutat a piaci szereplők felelősségére, hogy a minőség és a költséghatékonyság megtartása mellett új, fenntartható megoldásokat találjanak. Az érdeklődőknek érdemes tájékozódniuk a legújabb pályázati lehetőségekről is, amelyek támogatást nyújthatnak az energetikai fejlesztésekhez.