A NASA bejelentette, hogy a Curiosity marsjáró tudományos küldetése új izgalmas szakaszba lép, amely során különleges, pókhálószerű kőzetformációkat fog vizsgálni. Ezek a Mars felszínén korábban soha nem tanulmányozott, akár 20 kilométer hosszú hálószerű struktúrák lehetnek az ősi víz nyomai. A kutatás célja, hogy fényt derítsen a Mars vízzel borított múltjára, és arra, hogy a bolygón valaha létezett-e élet – számol be a Live Science.

A Curiosity eddigi felfedezései a Marson

A Curiosity rover már 12 éve vizsgálja a Marsot, legutóbbi küldetésének során a Gale-kráter közepén emelkedő Sharp-hegy környezetét tanulmányozta, különös figyelmet fordítva a Gediz Vallis nevű csatornára. A rover nemrégiben tiszta kénkristályokat és hullámos kőzeteket talált, amelyek egy ősi tó üledékének maradványai lehetnek. A kutatás során a rover a sziklás, meredek terepen haladva komoly megterhelésnek volt kitéve, amely sérüléseket okozott az egyik kerekén. A NASA szerint a Curiosity továbbra is a Mars-kutatás egyik legmegbízhatóbb eszköze, amely segíthet az élet nyomainak megtalálásában is.

Mi az a pókhálószerű kőzetformáció, amit a Curiosity vizsgál?

Ezek általában olyan különleges, hálószerű szerkezetek, amelyeket korábban csak távoli holdas képeken figyeltek meg. Hasonló képződmények a Földön is megtalálhatók, például a dél-dakotai Wind Cave Nemzeti Parkban. Ezek a struktúrák akkor keletkeznek, amikor az ásványokat tartalmazó víz kitölti a közetek közötti réseket; az idő folyamán az ásványok kikristályosodnak és kiemelkedő alakzatokat hoznak létre.

A Marson ezek a képződmények hasonló folyamat eredményeként jöhettek létre, azonban itt nem barlangokban, hanem ősi tavak és óceánok kiszáradásából származó ásványi rétegekből alakultak ki. A kutatók remélik, hogy a Curiosity közelről is tanulmányozhatja ezeket az alakzatokat, és így több információt nyerhetünk a bolygó egykori vizzel borított rendszeréről.

Mi köze lehet a marsi pókhálóknak az élethez?

A tudósok szerint ezeknek a „hálóknak” az ásványi összetétele kulcsfontosságú lehet annak megismerésében, hogy a Marson tapasztalható körülmények támogathatták-e az élet kialakulását. Kirsten Siebach, a Curiosity küldetés egyik tudósa szerint e formációk olyan ásványokat tartalmazhatnak, amelyek egykori, sós vízzel teli környezetben kristályosodtak ki. Hasonló körülmények a Földön is elősegítették a mikrobiális élet fennmaradását. A kutatók nemcsak a bolygók géológiai múltját kutatják, hanem egyúttal a Mars potenciális lakhatóságát is, amely olyan információkat szolgáltathat, amelyek a jövőbeli emberi felfedezések alapját képezhetik.