A közelmúltban a dán Lidl bolthálózat különleges rendezvényt hirdetett, amelynek keretein belül magyar élelmiszereket kínáltak a helyi vásárlóknak. A „balkáni napok” alkalmával a dánok a klasszikus magyar termékek közül válogathattak, mint például a Párizsi, a szotyola és sok más ínycsiklandó finomság. Az esemény alkalmával a népszerű TikTokker, bojtoslili is benézett az üzletbe, és mint elmondta, az árak meglátása után teljesen ledöbbent.

Tudvalevő, hogy Dániában az élelmiszerárak általában magasabbak, mint Magyarországon, de a jövedelmek is jellemzően jóval magasabbak. Az Eurostat 2019-es adatai szerint a dán élelmiszerárak az uniós átlag 129%-át érték el, míg a magyar árak az átlag 85%-án álltak. Ez körülbelül 52%-os árkülönbséget jelent a két ország között. Azóta azonban a gazdasági helyzet, köztük az infláció drasztikusan megváltozott, így érdemes a legfrissebb statisztikákat is megvizsgálni. Egy 2023 szeptemberében készült felmérés összehasonlította a konkrét termékek áraait a két országban, de a különbségek nem változtak jelentősen.

A dán Lidl polcain a jól ismert magyar élelmiszerek sorakoztak, és bojtoslili megjegyzése szerint sok termék árban versenyképesebb volt, mint Magyarországon. Például a szarvasi GalliCoop 500 grammban kapható felvágottja 600 forint körüli áron elérhető Dánia boltjaiban. Ráadásul a Mogyi 200 grammos pirított napraforgója is olcsóbb volt, mint sok helyen itthon, mindössze 538 Ft-ért.

A hírek szerint sokan felháborodtak azon, hogy a dán vásárlók olcsóbban juthatnak hozzá magyar termékekhez, mint a magyar vásárlók. Főként a birtokosi és a csemege termékek, mint például a csalamádé, delikát és kolbász ára okozott meglepetést.

Ezen kívül a „balkáni napok” kifejezés is sok nézőpontot megmozgatott. Sokan felháborodtak, hogy Magyarország ilyen jelzőt kapott, hiszen a balkáni országok köre általában nem tartalmazza Magyarországot. A Balkán-félszigetet meghatározó országok általában Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Bulgáriát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Szerbiát és Koszovót foglalják magukban, míg Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Törökország részben ide sorolható.

Bár Magyarország nem része geo-politikai értelemben a Balkánnak, a nyugati országokban a „balkáni” kifejezés gyakran negatív értelemben használatos, utalva a politikai instabilitásra vagy a gazdasági hátrányokra. A dán Lidl esettel kapcsolatosan felmerült akár az áruimport lehetősége is, valamint a magyar termékek nemzetközi népszerűsítésének jövője.