Vincent van Gogh, a holland festőművész, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakja a halála után sokkal nagyobb népszerűségnek örvendett, mint életében. Művei, mint az ikonikus Csillagos Éj, örök érvényű szépségükkel mély hatást gyakoroltak a művészetekre. DE mi van, ha azt mondom, hogy Van Gogh festményei túllépnek a művészet határain, és összekapcsolódnak a fizikával?

Két fizikus, José Luis Aragón és Manuel Torres, mélyrehatóan kutatta Van Gogh spirális elemeit, matematikai vonatkozásokat keresve. Az új kutatások szerint, amelyeket a The Washington Post is megjelentetett, Van Gogh festményein fellelhető spirális minták a turbulens áramlásokhoz hasonlóan viselkednek, amelyeket a fizika különböző területein tanulmányoznak.

A spirálok nem csupán esztétikai formák, hanem természetünkből fakadó dinamikus struktúrák is. A spirális minták a légkörben, az óceánok örvényeiben és különféle fizikai jelenségekben találhatók, azonban a matematikai leírásuk rendkívül összetett.

A kutatók kimutatták, hogy Van Gogh saját, intuitív módján alkotta meg azokat a műveket, amelyek összhangban állnak Kolmogorov 1941-es turbulenciákról szóló elméletével. A Csillagos Éj festmény nem csupán a művészet csúcsa, hanem a turbulencia szempontjából is egyedülálló. Yongxiang Huang, a Xiameni Egyetem professzora és diákja, Yinxiang Ma, egy új tanulmányban mutatták be, hogy a festmény 14 örvényvonalának elemzésével matematikai modellek alapján még több érdekes hasonlóságot tártak fel.

A festmény spirális vonalainak változásai egy új minta felfedezéséhez vezettek, amit Batchelor-skálázásának neveznek. Huang hangsúlyozta, hogy rendkívül figyelemre méltó, hogy a két skálázás egy időben jelen van, ami különösen megdöbbentő a szakértők számára.

„Évekig próbálták a tudósok az elmélet validálását különféle laboratóriumi kísérletekkel és numerikus szimulációkkal. Hatalmas meglepetés volt számunkra, amikor rájöttünk, hogy mindkét skálázást észleltük Van Gogh egy festményében” – nyilatkozta Huang.

A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy Van Gogh nem feltétlenül rendelkezett mély matematikai tudással, de figyelmesen megfigyelhette a körülötte lévő turbulens áramlásokat, és ezeket a festményeiben ragadta meg.

Most, hogy ez az új nézőpont világszerte szenzációt keltett, a művészet és a tudomány határvonalai kezdenek elmosódni. Az emberek végre felfedezhetik, mennyire csodálatosan egyesíti a természet és a művészet az új felfedezéseket!