A tavak nem csupán a természeti szépséget képviselik, hanem a Föld ökoszisztémájának szíve is. Élőhelyet nyújtanak számos vizi és szárazföldi fajnak, támogatják a biodiverzitást, és kulcsszerepet játszanak a globális ökológiai egyensúly fenntartásában. Ezen kívül életfontosságúak az ivóvíz biztosításában és a mezőgazdaság szempontjából is, hiszen befolyásolják az éghajlatot a hőmérsékletre, páratartalomra, valamint légköri folyamatokra gyakorolt hatásuk révén.

Friss kutatások szerint a tavak színe alapvetően meghatározza egészségi állapotukat. A különböző árnyalatok árulkodnak a tavak ökológiai állapotáról és a vízben zajló fizikai, biokémiai folyamatokról. A Water Resources Research folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók 1984-től kezdődően több mint 67 000 tó 32 millió műholdképét elemezték.

Az éghajlati és népességi adatokkal való összevetés után arra a megállapításra jutottak, hogy a vizsgált tavak mindössze 14%-a őrizte meg stabil színét az idők során. A színváltozások számos ökoszisztéma-zavart jeleznek, melyeket a vízminőség változása, az algakoncentráció, az oldott szerves anyagok áramlása és egyéb tényezők okoznak.

Az északi szélességi fokokon található tavak a legszebb kék színeikkel dicsekedhetnek, míg a zöld tavak gyakran a sűrűn lakott közepes szélességi övezetekben, például Dél-Európában népszerűek. A vörös és sárgás tónusú tavak jellemzően a déli féltekén tűnnek fel.

A kutatás eredményei fényesen mutatják, hogy a tavak többsége az elmúlt 40 évben egyre inkább a rövidebb hullámhosszok irányába tolódott el, ami a kék árnyalatok felerősödését idézte elő. A tisztább kék víz általában egészségesebb ökológiai állapotra utalhat, de ez a tó természetes jellemzőitől is függ. Zheng Duan, a Lund Egyetem fizikai földrajzkutatója szerint az eredményeik erős korrelációt mutatnak a tavak színváltozásai, az éghajlatváltozás és az emberi hatások között. A kutatás során kiderült, hogy a tavak 60%-ánál jelentős színváltozás következett be.

A régiók közötti különbségek figyelemre méltóak voltak: az északi szélességeken, mint például Észak-Amerikában és Észak-Európában, a tavak színváltozása kifejezettebb, mint az Egyenlítőt körülvevő és a déli féltekén elhelyezkedő tavak esetén.

Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy a műholdas távérzékelés költséghatékony eszköz lehet a környezeti változások hosszú távú megfigyelésére, ami elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából egy folyamatosan változó világban. Az emberi hatások csökkentésével és a természetes tavak védelmével kapcsolatos tudatosság növelésére is szükség van, hiszen a tavaink védelme jövőnk záloga!