A pénteken közzétett Eurostat statisztikák alapján kiderült, hogy az uniós országok közül Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak 2010 harmadik negyedéve és 2024 ugyanezen időszaka között. Az eset különleges, hiszen az ingatlanpiacunk mellett Észország is versenytársnak bizonyult a drágulásban.

Más országokban, mint Litvánia, Lettország, Csehország, Ausztria, Portugália, Bulgária és Luxemburg, szintén drasztikus, 100%-ot meghaladó áremelkedések tapasztalhatók. Éppen ezért nem meglepő, hogy a magyar ingatlanpiac iránti kereslet hatalmas növekedésen ment keresztül az elmúlt években, ami a folyamatosan emelkedő árak mellett az építőipar fellendülését is tükrözi.

Figyelembe kell venni, hogy Spanyolország, Finnország és Ciprus a legalacsonyabb drágulást produkálta, és Olaszországban, ahol az elmúlt 14 évben csökkentek a lakásárak, a helyzet még kedvezőbb. Az EU átlagában 54,1%-os emelkedés volt megfigyelhető az ingatlanpiacon.

Albérletárak tekintetében Magyarország helyzete jónak mondható, hiszen itt is 108%-kal drágultak az árak, de ez kedvezőbb a szomszédos országokhoz képest, mint például Észországban, ahol 216%-os, vagy Litvániában 183%-os emelkedést jegyeztek fel. Az ír albérletpiac is 109%-os drágulásról számolt be.

Ezért is furcsa, hogy a magyar albérletpiac a negyedik legnagyobb drágulást mutatta, míg uniós szinten az átlagos emelkedés csupán 26%-os volt. A helyzetérzékelését a gazdasági szakértők is figyelemmel kísérik, ugyanis a drágulás nemcsak a lakáspiaci trendeket, hanem a bérleti piacon történő változásokat is befolyásolják, ami a fiatal felnőttek és családok számára komoly problémákat jelenthet a megfizethető lakhatás terén.

Kitűnik, hogy a magyar ingatlanvásárlók számára egyre nehezebb a lehetőségek megtalálása, különösen Budapesten, ahol a bérleti díjak rekordmagasságokba szöktek. Az Eurostat által közölt adatok tükrében érdemes átgondolni, hogyan alakulnak a jövőbeli ingatlanárak és mit jelent ez a gazdaságunkra nézve.