Kedd délelőtt negyed tizenegykor jelentették be, hogy módosul a parlament Igazságügyi Bizottságának napirendje: a napirendi javaslat 4. pontja a Magyarország Alaptörvényének tizennegyedik módosításával kapcsolatos indítványt tartalmazza. Különös, hogy a T/9997. számú javaslat benyújtási időpontja a jövő év november 19-re módosult, ami újabb feszültséget teremt a politikai színtéren.

Nem kötelező az ügyészségi múlt

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítását Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke jegyzi. Az indítvány lényege, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választaná meg kilenc évre. Ez a javaslat eltávolítja a kötelező ügyészségi múlt feltételét, ami radikális változást hozna a jogi személyek körében, hiszen a legfőbb ügyész nem kell, hogy korábban ügyészként dolgozott volna. Ezzel a lépéssel a kormánypártok célja, hogy kezükbe vegyék az igazságszolgáltatást, és olyan vezetőt válasszanak, aki nem szükségszerűen az ügyészség köreiből érkezik.

A javaslat indoklása szerint a rendszerváltás óta a legfőbb ügyészségről döntő személyek közül ketten civil területről érkeztek. Az elmúlt évtized emissziója is azt mutatja, hogy a nemzetközi trendek követésére van szükség; több európai országban, mint például Hollandiában vagy Svédországban is előfordul, hogy a legfőbb ügyész nem rendelkezik ügyészi múlttal.

Egy új korszak küszöbén?

Az Alaptörvény módosítása nem csupán az ügyészek körén fog átformálni; ez az elképzelés új alapokra helyezheti a magyar igazságszolgáltatás működését. A legfőbb ügyész kiválasztásának ez a megközelítése lehetővé tenné, hogy a jövő ügyészeivel szemben új elvárások fogalmazódjanak meg, sőt a szakmai időszak sem feltétlenül kell, hogy jogi területen valósuljon meg.

Jól érzékelhetők a politikai feszültségek is, különösen a 2024-es választások közeledtével. Polt Péter, a jelenlegi legfőbb ügyész, aki 2019-es megválasztása óta gyakorolja tisztségét, 2028 végén távozhat. Az ő helyettesítésével kacsolatosan számos spekuláció kezdett el terjedni a politikai életben.

Ezen kívül, a módosítás előrevetíti azt is, hogy a közeljövőben a másik két alkotmánybíró mandátuma is lejár, ami újabb kinevezési lehetőségeket teremthet. Az új jogszabályok 2025. január 1-jén lépnek hatályba, így a jövő ügyészeivel kapcsolatos döntések várhatóan már ezután születnek.

A korábbi módosítások tükrében némileg szokatlan, hogy ennyi jogszabályi változás már önmagában is egy új politikai stratégiát sejtet. Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása tehát nem csupán technikai kérdés, hanem a jövő igazságszolgáltatási rendszerét jelentősen befolyásoló döntésnek is minősül.

A politikai elemzők számára a helyzet folyamatos figyelemmel kísérést igényel; az ügyészség új struktúrája nemcsak Magyarország jövője, hanem az európai jogi gyakorlat alakulásában is jelentős hatással lehet.