Energiakihívások és megújuló energiaforrások jövője - ez a téma egyre inkább előtérbe kerül a szakértők körében. Az Aurora Energy által készített friss elemzés rávilágít, hogy az Európai Unió nap- és szélenergia-kapacitása 2030-ra 850 gigawattra fog növekedni. Ez a szám sajnálatos módon jelentősen elmarad a kitűzött 1100 gigawattos céltól, amelyet a nemzeti energia- és klímapolitikai tervekben határoztak meg.

A legnagyobb problémát a megújuló energiaforrások elavult támogatási rendszere okozza. Jannik Carl, az Aurora Energy elemzője hangsúlyozta a helyzet paradoxonját, miszerint a napsütéses vagy szeles napokon felhalmozódó energia többlet miatt a piacon negatív árak alakulhatnak ki. Ez a gyakorlat absurd helyzetet teremt, ahol a fogyasztóknak fizetniük kellett volna az áramért, de a támogatási rendszer ösztönzi a termelőket, hogy akkor is termeljenek, amikor egyensúlyban nincsenek az árakkal.

Christoph Brand, az Axpo Holding AG vezérigazgatója is kritizálja a helyzetet, kijelentve, hogy a támogatások túlzott mértékű fenntartása a nyári napfényes órák termelésének szélsőséges növekedéséhez vezetett, amely végül a piac destabilizálódásához vezetett. Az elmúlt években a negatív árak problémája egyre inkább felerősödött, Németország 2024-re már 468 órányi negatív árakról számolt be, ami 60%-os növekedést jelentett egy év alatt.

A hálózati infrastruktúra hiánya is kulcsszerepet játszik a megújuló energiák terjedésében. Az Egyesült Királyság és Németország különösen érzékeny területek, ahol a szállítási kapacitás kimerülése miatt kénytelenek leállítani a termelést. A szélenergia esetében a távolság a fő problémát jelenti, hiszen a szélfarmok gyakran távolabb helyezkednek el a fő energiafogyasztó központoktól.

Az elemzések azt is sugallják, hogy a kormánynak sürgősen felül kellene vizsgálnia a támogatási mechanizmusokat, hogy csökkenteni tudják a negatív árakat. A változás kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy Európa elérje a 2030-as tiszta energia céljait, és fenntartható módon bővítse a megújuló energiaforrásait. Mindez hosszú távon nemcsak az energiapolitikai célok, hanem a környezet megóvása szempontjából is elengedhetetlen.