
Meglepetés a laborban: az emberi nyelvért felelős gén módosítása hihetetlen eredményeket hozott az egereknél
2025-03-14
Szerző: Éva
A kutatók felfedezésének középpontjában a Nova1 nevű gén áll, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi nyelvfejlődésben. Ezt a gént ültették be egerekbe, hogy tanulmányozzák, hogyan változik meg az állatok kommunikációja. Az eredmények mindenkit lenyűgöztek: a génmódosított egérkölykök már korai életkorban eltérő módon hívták édesanyjukat, mint a kontrollcsoport egyedei. A megfigyelt hangok nemcsak hogy magasabb frekvenciájúak voltak, hanem változatosabb hangtartományt is felmutattak - számolt be az IFL Science.
A kutatás során kiderült, hogy az egerek ultrahanggal kommunikálnak, amelyeket a nyelvkutatók négy különböző betűvel kategorizálnak. A génmódosítást követően egyes hangok másként változtak a kísérleti állatoknál.
Még figyelemreméltóbb eltérések mutatkoztak, amikor a génmódosított egerek felnőttek. A párzásra készülő hímek udvarlási rituáléjuk során sokkal összetettebb és magasabb frekvenciájú hangokat produkáltak, mint a vadon élő társaik. Ez a kommunikációs képességbeli változás azt sejteti, hogy az evolúció szempontjából jelentős következményekkel bírhat – mondták el a szakértők.
A Nova1 gén mellett a kutatás során kiderült, hogy a kommunikációs fejlődés a Homo Sapiens szempontjából is evolúciós előnyt jelentett. Az emberi Nova1 gén variánsa kis mértékben eltér a többi állatfajban megfigyelhető verziótól. Míg az aminosavlánc 197. pozíciójában az emberek esetében izoleucin helyett valin található, a kutatók észlelték, hogy az emberi változat nem módosította a fehérje agyfejlődésért felelős RNS-hez való kötődés módját, azonban a hangadás tekintetében jelentős hatást gyakorolt.
Érdekes, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek, akik a legközelebbi rokonaink, a Nova1 gén ősibb változatával rendelkeztek, hasonlóan az állatokhoz. Náluk nem alakult ki az a mutáció, amely a modern embernél jelent meg. Az evolúciós elméletek szerint ez a génváltozás – amely feltehetően az afrikai őspopulációban alakult ki – lehetővé tette a Homo sapiens számára, hogy előnyhöz jusson a természetes kiválasztódás során, míg a modern ember rokonfajai, mint a neandervölgyiek, hátrányba kerültek és végül kihaltak.