A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs Jelentése drámai képet fest a magyar gazdaság kilátásairól. Az új, Varga Mihály elnöksége alatt készült jelentés még inkább felhívja a figyelmet a globális gazdasági helyzet instabilitásaira.

Az előrejelzések főbb pontjai a következők:

- Az idei infláció éves átlagban optimális esetben 4,5 százalék, míg a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 5,1 százalék is lehet.

- A GDP növekedése a legjobb esetben 2,9 százalék, a legrosszabb verzióban viszont csak 1,9 százalék.

- Az átlagkereset várhatóan 9,5 és 10,3 százalék között nő, ami az inflációval korrekciózva 2,9 és 3,7 százalékos reáljövedelem emelkedést jelent.

- A foglalkoztatottság stagnál, a legrosszabb előrejelzés a 0,4 százalékos csökkenés.

- Az államháztartás hiánya 3,5 és 4,3 százalék között alakul.

Ezek a számok arra utalnak, hogy az MNB által várt 2025-ös gazdasági helyzet lényegesen rosszabb, mint amit a kormány a költségvetés megírásakor számolt. Az új inflációs előrejelzés 2023. decemberében még kedvezőbb kilátásokat vázolt fel, de azóta a helyzet csak romlott.

A jelentés utal arra is, hogy a január-februári drágulások meghaladták az MNB korábbi várakozásait, így az inflációs pálya is magasabbra csúszott. A megállapítás szerint az infláció 2-4 százalék között tartható elvárás, de valószínűleg ez is csak 2026 elejére valósulhat meg.

Külön figyelmet érdemel, hogy az élelmiszerárak korlátozása is hatással van az inflációra; az MNB szerint várhatóan 0,8 százalékponttal csökkenti a növekedést. Néhány termék esetében a drágulás megállt, míg mások, mint például a pulykamell ára, tovább emelkedett.

A szolgáltató szektor árszintje is növekvő tendenciát mutatott az év elején, különösen a bankok és mobilszolgáltatók esetében szemléltetve a gazdaság összetett helyzetét. Az MNB figyelmeztet arra, hogy a következő hónapokban a szolgáltatások inflációs rátája is stagnálhat, mivel a tavalyi évben mért árszint emelkedése megnehezíti a kedvezőbb mutatók elérését.

A magyar ipar teljesítménye is régóta csökkenésben van, amely hatással van a GDP növekedésére is. A jövőbeli kilátások az MNB szerint aggasztóak, hiszen a gazdasági növekedés jelentős részben a lakosság költési szokásain múlik. Az emberek megtakarításaik felélésével próbálják pörgetni a szolgáltató szektort, de a vállalati beruházások drámai visszaesése tovább súlyosbítja a helyzetet.

Ezekben a bizonytalan időkben a globális tényezők, mint például az amerikai-európai kereskedelmi kapcsolatok feszültségei is negatív hatással lehetnek a magyar gazdaságra, amelyet az MNB négy különböző forgatókönyvvel festett le.