2022 és 2023 között, egyetlen év alatt majdnem megduplázódott a magyarok legmagasabb jövedelmű húsz százalékának az úgynevezett 'egyéb jövedelme', 197 ezer forintról 354 ezer forintra nőtt – derül ki a KSH adataiból.

Egyéb jövedelem definíciója

A 'egyéb jövedelem' kategóriába tartozik minden, ami:

- nem munkával megszerzett jövedelem;

- és nem olyan állami transzfer, mint a nyugdíj, vagy a munkanélkülieknek, gyereket nevelőknek járó támogatások.

A jövedelmek összetétele

Ezek az 'egyéb jövedelmek' jelentős részét a tőkejövedelem teszi ki, tehát olyan pénz, amit a befektetők például a lakáskiadás után, a részvények osztalékából vagy az állampapírok kamataiból szereznek. Az elmúlt 14 évben a jövedelem értéke érthetően eltér a társadalom különböző rétegeiben.

A jövedelmi rétegek fejlődése

A grafikonon látszik, hogy a 2010-es évek első felében nagyjából ugyanazon a viszonylag alacsony szinten maradt minden jövedelmi ötöd egyéb jövedelme. A legfelső ötöd azonban az évtized végére elkezdett ellépni a többiektől, és egy 2020-as megtorpanást leszámítva azóta szárnyal.

2023-ban a legfelső húsz százalékban lévő több mint egymillió embernek átlagosan bruttó 354 ezer forintnyi egyéb jövedelme volt. Ez persze nettóban kevesebbre jön ki, és valószínűleg ez a leggazdagabb néhány százalék húzza fel, de az érték így is jelentős előrelépés az előző évekhez képest.

A tőkejövedelmek növekedése

Érdekes megjegyezni, hogy a tőkejövedelmek növekedése nemcsak a gazdagok körében rejlő lehetőségeket tükrözi, hanem a piaci trendek változását is, amelyek a befektetések iránti érdeklődést növelték. Az ingatlanpiac például az utóbbi években újraéledt, mivel sokan keresnek passzív jövedelemformákat. Az ilyen típusú jövedelmeknek köszönhetően a felső jövedelmi réteg tagjai könnyedén fenntartják, sőt, gyarapítják is vagyonukat a gazdasági kihívások ellenére.