Ausztria egy váratlan lépést tett: a május hónaptól kezdődően felfüggeszti a menedékjoggal rendelkező bevándorlók családjaik egyesítésének lehetőségét, ezzel első országként lépett az Európai Unión belül erre a döntésre.

Gerhard Karner belügyminiszter a kormány sajtóközleményében hangsúlyozta, hogy e lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy mérsékeljék a bevándorlás terheit, amelyek az osztrák iskolarendszerre, egészségügyi ellátásra, sőt a közbiztonságra is hatással vannak.

A közleményből kiderült, hogy 2023-ban és 2024-ben több mint 17 ezer ember érkezett Ausztriába a menedékkérő program keretén belül, többségük kiskorú gyermek Szíriából. Ez a helyzet komoly kihívások elé állította az osztrák hatóságokat, hiszen az új migrációs hullám egyre nagyobb nyomást gyakorolt az ország infrastruktúrájára.

Az új biztonsági intézkedések bevezetése, amelyek közé tartozik a DNS-vizsgálat és az okmányellenőrzés, drámai csökkenést hozott a sikeres kérelmek számában: míg egy évvel ezelőtt ezer alkalmazás volt, addig 2025 februárjára ez a szám mindössze 60-ra csökkent.

Claudia Plakolm integrációs miniszter optimista nyilatkozatában elmondta, hogy "májusra várhatóan az esetek megszűnése valósággá válik", utalva arra, hogy Ausztria rendszerei túllépték a határaikat.

Ez a döntés széles körű vitákat váltott ki, és sokan aggódnak a menedékjoggal élő családok jövője miatt. Az osztrák politikai táj ugyanakkor megosztott, sokan sürgetik a kemény intézkedések mihamarabbi visszavonását és a családok újraegyesítésének támogatását. Az EU-tagállamok is figyelemmel kísérik Ausztria lépéseit, mivel ez precedens értékű döntés lehet a jövőbeni bevándorláspolitikák formálásában.