Anonymus neve önmagában is szimbolizálja a titokzatosságot, hiszen a múlt színpadán közel 800 év távlatából még mindig rengeteg a homály. Csak találgatni tudunk, hogy ki lehetett a legendás történetíró, sőt, még az is kérdéses, mikor született vagy hunyt el, nem beszélve arról, hogy pontosan melyik Béla királyunk krónikása volt.

Számos feltételezés közül a legelterjedtebb az, hogy III. Béla király krónikáját írta, hiszen Anonymus csak P. Mester néven emlegeti magát. A 70-es években egy igen népszerű elmélet született, amely szerint P. Mester a Pósa püspököt takarta, de ezt több történész is vitatta.

Két ellentmondásos elmélet maradt

Csapodi Csaba a 70-es években könyvet publikált Anonymus rejtélyéről, és ő II. Béla korába helyezte a krónikást. Kristó Gyula a kronológiai szempontokat figyelembe véve más irányból közelítette meg a kérdést, míg Sólyom Károly egy táblázatot is készített a lehetséges jelöltekről. Győrffy viszont 1988-ban megjelent könyvében, az 'Anonymus: Rejtély vagy történeti forrás?' című művében bírált több elméletet.

A legtöbben továbbra is azt mondják, hogy Anonymus III. Béla krónikása volt, de a P. Mester lebontása körüli elméletek – mint például a Pósa püspök és Péter prépost – még mindig megfontolandó lehetőségek. Ezért a rejtély ugyancsak csak részlegesen mondható megoldottnak. De talán a névnél is fontosabb a kérdés: miből merített Anonymus? Milyen források és információk álltak a rendelkezésére, amelyek segítették őt a Magyarország történetének megörökítésében? A kutatások során egyre több adat lát napvilágot, ami új fényben tűnhet fel a múlt e titokzatos alakjára.