A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov egy sajtótájékoztatón reagált arra a felvetésre, hogy a nyugati országok nukleáris fegyvereket adhatnának át Ukrajnának. Peszkov kijelentette, hogy az ilyen politika, amely a feszültségek további fokozására törekszik, rendkívül szélsőségesnek és provokatívnak tűnik.

Kiemelte, hogy ez a javaslat azok részéről érkezik, akik "rosszul értelmezik a valóságot". Peszkov hangsúlyozta, hogy nem véletlen, hogy a kérdés névtelenül merült fel. Olyan pletykák jelentek meg a közösségi médiában, amelyek szerint néhány európai és amerikai tisztségviselő azt sugallta, hogy Ukrajna visszakaphatná 1994-ben lemondott nukleáris arzenálját.

Ez a téma különösen érzékeny, hiszen 1994-ben a híres Budapesti Memorandum keretében Ukrajna lemondott teljes, 1700 darabos nukleáris arzenáljáról, cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság garantálta területi szuverenitását és határait. Azonban Oroszország ezt a megállapodást a későbbiekben megszegte, és ez jelentős aggodalmakat váltott ki nemcsak Ukrajnában, hanem a globális politikai színtéren is.

Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Ukrajna nukleáris felfegyverzése tovább fokozhatja a feszültségeket a régióban, és hogy a nukleáris fegyverek proliferációja globális szinten is komoly következményekkel járhat. A helyzet mélyebb megértéséhez érdemes figyelembe venni a nemzetközi politikai dinamikát és a különböző országok közötti kapcsolatokat, amelyek sokkal bonyolultabbak, mint azt elsőre gondolnánk. Az orosz-ukrán konfliktus folyamatosan alakul, és a jövő kérdései mindenképpen kihívások elé állítják a világ vezetőit.