A gerincvelő sérülései olyan súlyos következményekkel járhatnak, mint a bélhúzódás vagy akár a teljes bénulás, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét. A hagyományos orvosi kezelések eddig csak korlátozott eredményeket hoztak, és sok esetben a pácienseknek segédeszközökre vagy folyamatos gondozásra volt szükségük. Az új technológiai fejlődés azonban elképesztő lehetőségeket kínál a gyógyítás terén.

A sanghaji Fudan Egyetem kutatói által kifejlesztett agy-gerinc interfész (BCI) technológia áttörő új megoldást nyújthat a bélhúzódásos betegek számára. A január és március közötti klinikai tesztelés során négy páciens, akik korábban bénultak voltak, már néhány héten belül képesek voltak önállóan mozgatni a lábaikat. Különösen figyelemre méltó, hogy a két éve lebénult Lin néhány nappal a beavatkozás után már a tudományos kísérletekben tapasztalt sikeres mozgásjelek segítségével tekintélyes távolságot is meg tudott tenni állókert segítségével.

A technológiát mesterséges intelligencia vezérli, amely dekódolja az agyi jeleket és megfelelő elektromos impulzusokat küld a gerinc megfelelő részéhez. Az eljárás minimálisan invazív, csupán egy milliméter átmérőjű elektródákat ültetnek be a páciens koponyájába, amelyeket egy gerincbe helyezett stimulátorchip egészít ki. A beavatkozás átlagosan négy órát vesz igénybe, és a páciensek már 24 órával a műtét után képesek mozgásjeleket produkálni.

A kínai technológia gyorsaságának és kevesebb kockázatának köszönhetően jelenleg jelentős előnyt képvisel a nyugati riválisaival szemben, különösen Elon Musk Neuralink-jével. Míg a Neuralink egy bonyolultabb agyi chipet alkalmaz, a kínai rendszer minimális invazív beavatkozásokat igényel, ami csökkenti a műtéti kockázatokat és az időt.

Ez a fejlődés nemcsak a gerincsérült páciensek rehabilitációját forradalmasíthatja, hanem más neurológiai rendellenességek, például a Parkinson-kór vagy stroke kezelésében is új lehetőségeket nyújthat. A gondolatok közvetlen szöveggé alakításának képessége, amely korábban a sci-fi világába tartozott, immár valósággá válhat, hiszen a Texasi Egyetem kutatói olyan mesterséges intelligencia alapú agydekódoló rendszert fejlesztettek ki, amely képes a gondolatok szöveggé alakítására.

Amennyiben a fejlesztések sikeresek maradnak, a jövő neurotechnológiai áttörései számottevően megváltoztathatják a neurológiai betegek életét, ezzel megnyitva az utat a még szélesebb körű alkalmazások felé, és lehetőségeket biztosítva a bélhúzódásos, Parkinson-kóros és egyéb neurológiai betegek számára. Az új technológiát követő etikai kérdések és kihívások szintén figyelemre méltóak, hiszen a gondolatolvasás határainak megkérdőjelezése felveti a privát szféra védelmét is a jövő társadalmában.