Az ukrán–amerikai kapcsolatok az utóbbi időszakban drámai romlásnak indultak, ami súlyosan érintette Kijevet. Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke a legutóbbi nyilatkozataiban felfedte, hogy a 2019-es, Zelenszkijjel folytatott híres telefonhívása során a katonai támogatás felfüggesztését egy stratégiai lépésnek szánták, hogy nyomást gyakoroljanak Ukrajnára.

Trump beismerte, hogy az amerikai katonai segélyek átmeneti leállítása - amely után néhány nappal újraindították azokat - nem gyakorolt lényeges hatást az ukrán hadsereg harcképességére. Ám a lépés célja az volt, hogy világosan kommunikálja az Egyesült Államok elvárásait a kijevi vezetés felé. "Kényszeríteni akartuk őket, hogy helyesen cselekedjenek, ami nem volt könnyű feladat" – mondta.

Trump azt is hangsúlyozta, hogy a felfüggesztés vámsegédi és politikai környezetet teremtett, amely a jövőbeni döntések meghozatalához szükséges alapot biztosította. "A háborúban rengeteg ember vesztette életét, és mindent meg kell tennünk azért, hogy ezeket az életeket megmentsük. Én pedig egyértelmű üzenetet akartam küldeni" - tette hozzá.

Mivel a háború továbbra is tart, Trump szintén aggodalmának adott hangot a konfliktus humanitárius következményei miatt, és a békefolyamatok sürgetését hangsúlyozta.

A vele készült interjú során Trump említést tett a Fehér Ház közvetítéséről is, amely korábban jelen volt a konfliktusban, ezzel is jelezve, hogy az Egyesült Államok szerepe nem csupán a fegyverszállításokra korlátozódik, hanem a politikai megoldások támogatására is kiterjed.

A nyilatkozat következtében sok szakértő elgondolkozott azon, hogy Trump eljárása milyen következményekkel járhat az Egyesült Államok és Ukrajna kapcsolatára. Vajon a dollármilliók, amelyeket az Egyesült Államok eddig küldött, elegendőek lesznek a konfliktus elkerülésére? A kérdés nem csupán Kijev, hanem a nemzetközi közösség számára is egyre aktuálisabbá válik.