A lakosság elöregedése és a háziorvosok alacsony számának növekedése egyre sürgetőbb problémát jelent Magyarországon. Jelenleg 833 háziorvosi praxis áll üresen, ami drámai emelkedés a tavalyi 675-höz képest, és még aggasztóbb a 2019-es adatokkal összehasonlítva, miszerint akkor mindössze 373 üres hely volt. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy a helyzet kezelésére több különböző javaslat merült fel.

Az egyik javaslat, hogy a 2023-ban esedékes törvénymódsítások alapján a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga 2024-től az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz kerül. Békássy rámutatott, hogy a szakma is támogatja ezt az intézkedést, hiszen a magyarországi körzetstruktúra több mint két évtizede, az ezredforduló óta nem változott, miközben a népesség jelentősen csökkent.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található üres praxisok száma különösen figyelemre méltó, hiszen 2023-ban már 104 praxis találtatlan, ami első helyet biztosít a magyarországi adatok között. Emellett a főváros agglomerációjában is komoly gondokkal küzdenek, hiszen Pest megyében is 67 üres praxis van.

Az üres praxisok problémája nemcsak vidéken érzékelhető, hanem a nagyvárosokban is, ahol az emberek növekvő száma mellett a szükséges egészségügyi ellátás nem képes lépést tartani. A helyettesítési megoldások helyett a stabil és állandó háziorvosi rendszerek kiépítése lenne a legmegfelelőbb.

Meg kell említeni azt is, hogy a háziorvosok többsége már 50 év feletti, és sokan még nyugdíjasként is praktizálnak. A gyermek háziorvosok helyzete még rosszabb, az átlagéletkoruk 62 év. A KSH 2023-as adatai szintén rávilágítanak, hogy a házi gyermekorvosok száma 1400-ra csökkent, míg az általános háziorvosoké 800-zal kevesebb.

A szakmai vezetők figyelmeztetnek, hogy sürgős lépések szükségesek a fiatal orvosok bevonzására, például a letelepedési pályázatok által nyújtott jelentős anyagi támogatások révén. A cél az, hogy vonzóbbá tegyék a háziorvosi pályát a fiatal szakemberek számára. Ezen túlmenően szükséges lenne a praxisok finanszírozási rendszereinek felülvizsgálata is, hogy a német, osztrák vagy más nyugat-európai mintákhoz hasonlóan működhessenek, ahol a háziorvosok magasabb színvonalú ellátást tudnak biztosítani, több asszisztens támogatását élvezve.

Békássy Szabolcs javaslatai között szerepel, hogy a prevenciós szemléletet kell előtérbe helyezni, amit úgy lát, hogy a háziorvosi ellátásban a betegutak jobb szervezése és a betegellátás hatékonyságának javítása érdekében szükséges. A szakmai vezető szerint, ha a háziorvosok visszanyerik a munkájuk iránti motivációjukat és támogatást kapnak, a helyzet javulására is számíthatunk. Legfőbb cél, hogy a páciensek könnyen és gyorsan hozzáférjenek az ellátásokhoz, ami a legjobb módja az egészségügyi rendszer javításának.