A Mars, az úgynevezett „vörös bolygó”, különleges színét a felszínét borító vasércekben gazdag por adja. Hosszú ideig úgy vélték a kutatók, hogy a bolygó vörös árnyalatát a szárazság következményeként keletkezett „rozsdásodás” okozza, amikor a Mars elvesztette folyékony vízellátását.

Egy friss kutatás – amely a Nature Communications folyóiratban jelent meg – arra világít rá, hogy a vörös szín valójában a ferrihidrit nevű, víztartalmú vas-oxid jelenlétére vezethető vissza. Ez a vegyület csak akkor keletkezhetett, amikor a Marsot még meleg óceánok borították.

A szakértők megállapították, hogy a Mars ma azért tűnik vörösnek, mert egykor „kékként” ismerték, amelyet folyékony víz ölelt körül. Ezt a felfedezést követően újraéledtek a kérdések a Marson esetleg korábban jelen lévő élet lehetőségeiről is.

A kutatás során három Marsot vizsgáló űrszonda adataira támaszkodtak, amelyek elemezték a bolygó ásványi összetételét és a porszemcsék méretét. Az eredmények alapján a kutatók a földi laboratóriumban, speciális űrlőgépek segítségével előállították a marsi porhoz hasonló finom porszemcséket.

Az űreszközök által alkalmazott technikákhoz hasonló módszerek segítségével elemezték a kísérleti mintákat, és arra a következtetésre jutottak, hogy a minták tulajdonságai nagyban hasonlítanak a ferrihidrithez, ami azt jelenti, hogy a Mars egykor nedves és hűvös környezetben létezett.

Bár a kutatás világosabbá tette, hogy miért vörös a Mars, a múltbeli élet lehetőségeivel kapcsolatban továbbra is számos kérdés maradt megválaszolatlanul. A megnyugtató válaszokhoz elengedhetetlen lenne a marsi talaj mintáinak Földre hozása, és ilyen célú küldetések már tervezés alatt állnak. Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosalind Franklin marsjárója, valamint a NASA és az ESA közös projektje is aktívan dolgozik a kérdéskör további feltárásán.