Lengyelország kormánya 2025 szeptemberéig befagyasztotta az áram árát a háztartások számára, hasonlóan a Magyarországon alkalmazott rezsicsökkentéshez. Ezzel célja a lakosság anyagi terheinek csökkentése, de a lépés komoly kihívásokat is jelent a költségvetés számára. A program várhatóan 2025 végéig 3,6 milliárd zlotyba (körülbelül 306 milliárd forint) fog kerülni, 2026-ra pedig további 398 millió zlotyval (nagyjából 34 milliárd forinttal) kell számolni.

A befagyasztott áramdíjak politikai és gazdasági szempontból is feszültségeket okoznak. Lengyelország energiaellátása nagymértékben szénalapú, amely drága termelési költségeket eredményez. A várakozások szerint az energiaszektor támogatására 2025-ben 5 milliárd zlotyt (körülbelül 425 milliárd forint), 2026-ra pedig akár 7 milliárd zlotyt (körülbelül 595 milliárd forint) szükséges. A bányászati ágazat hosszú távon veszteséges, mivel a lengyel szénkitermelés költségei a legmagasabbak közé tartoznak a világon.

Andrzej Domanski pénzügyminiszter szerint 2026-ra a háztartások áramárának befagyasztására már nem lesz szükség, mivel a piacon gyakran alacsonyabb árakat kínálnak majd, mint a megfejett szint. A kormányzat arra is figyelmeztet, hogy az energiaárak fokozatos csökkentése szükséges, hogy elkerüljék az inflációt, különösen azok esetében, akik az „energetikai szegénység” határvonalán élnek.

Ezek a várt változások a lengyel energiapolitika reformjához vezethetnek, amely számos feladatot és kihívást tartogat a következő években. Egy szakértői elemzés rámutat, hogy a jelenlegi áramárstop nem a rászoruló csoportokat célozza meg, hanem minden háztartási fogyasztót, függetlenül a jövedelmüktől. Az új döntés várhatóan 2025 áprilisában születik meg, és figyelembe veszi a piaci környezetet és a szociális következményeket.

A lengyel energiaágazat jövője tehát komoly átalakulások előtt áll, ahogy a kormány igyekszik egyensúlyt találni a gazdasági stabilitás és a lakosság támogatása között.