Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) nemrégiben egy fontos előterjesztést tett közzé, amelyben arra kérik a Google-t, hogy adja el a Chrome böngészőt. Ez a lépés a Google monopolhelyzetének megszüntetésére irányul a keresőmotorki piacon.

A javaslatok között szerepel, hogy a Google ne kössön tovább megállapodásokat más cégekkel - például az Apple-lel - a Chrome alapértelmezett keresőmotor képviseletéről, valamint hozzáférést kell biztosítania a többi keresőszolgáltató számára a keresési indexéhez. Ez lehetővé tenné, hogy a versenytársak különböző típusú keresőmotorokat hozzanak létre, amelyek más felhasználói csoportokat céloznak meg, vagy előfizetéses biznisz modellekbe lépjenek.

A tervezet jogi lépései egy augusztusi versenyellenes ítéletből származnak, amelyben a Google versenytársai elnyomását állapították meg. A Google-en keresztül folyó nyomozások már a Trump-kormányzati időszak alatt is elkezdődtek, és Joe Biden elnöksége alatt is tovább folytatódtak.

A Statcounter statisztikái szerint a Google keresőmotorja a globális online keresések körülbelül 90%-át birtokolja, míg a Chrome böngésző az Egyesült Államokban a piaci részesedés 61%-át képviseli.

De milyen következményekkel járhat mindez? A Google nem keres közvetlenül pénzt a Chrome-ból, de a böngésző kulcsszerepet játszik a cég üzleti stratégiájában, hiszen a felhasználókat más, bevételt hozó szolgáltatásokra irányítja, mint például a Google Keresés vagy a YouTube. Ha a Chrome nem lenne elérhető, a Google bevételei jelentősen csökkenhetnének.

A Google keresései körüli szegmense, amely magában foglalja a Gmail és a Google Térkép hirdetéseit is, 2023-ban 175 milliárd dollárt termelt, ami az Alphabet összes bevételének 57%-át teszi ki.

Ha a Chrome valóban eladásra kerül, az Android platformot is érinthetik a változások, mivel az operációs rendszer vonzereje csökkenhet a felhasználók körében. Ezzel párhuzamosan az Apple és más versenytársak előnyhöz juthatnak a piacon.

A Bloomberg Intelligence becslése szerint a Chrome értéke körülbelül 20 milliárd dollárra taksálható, de sok cég szintén felvetne antitröszt kérdéseket a vásárlás során. Az OpenAI, a Meta, az Amazon és más nagyvállalatok is szóba jöhetnek potenciális vevőként.

A lehetséges vevők között olyan cégek találhatók, amelyek saját mesterséges intelligencia alapú keresőmotorokat kínálhatnak. Az OpenAI a közeljövőben elérhetővé tette a ChatGPT-hez kapcsolódó keresési funkciót, ami tovább növelheti a piaci versenyt.

Az Igazságügyi Minisztérium döntésének végrehajtása után a Google tunikák a jövőbeni változásokra, hiszen december 20-át követően a bíróság várhatóan 2025 nyaráig meghozza végső határozatát az ügyben. Az is kérdés, hogy az esetleg januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció hogyan reagál majd az ügyre, és vajon a Google megtarthatja-e a Chrome-ot.