Suni Williams és Butch Wilmore 2024. június 5-én indult egy űrutazásra, amelyet eredetileg másfél hónapra terveztek. Azonban váratlan körülmények miatt, hazatérésükre csak 2025 márciusában került sor, így összesen 278 extra napot töltöttek az űrben. A NASA szószólója, Jimi Russell a The New York Timesnak adott nyilatkozatában elárulta, hogy a két asztronauta naponta mindössze 5 dollárt keresett pluszban, ami a kormányzati alkalmazottaknak járó eseti juttatás az Egyesült Államokban.

Ez az összeg körülbelül 2000 magyar forintnak felel meg, amely elég lehet egy fél ebédre itthon. De az űrben, ahol étkezési lehetőségek nincsenek, ez a juttatás lássuk be, nem valami bőkezű. Sőt, ez az összeg általában borravalóra van fenntartva, amit a különböző kormányzati dolgozók kapnak. Williams és Wilmore mindazonáltal megkapták mindazt az ellátást, amire szükségük volt, és nem kellett külön borravalót adniuk az űrhajó személyzetének.

A napi 5 dolláros extra juttatás felháborítóan alacsonynak tűnhet, azonban fontos megjegyezni, hogy Williams és Wilmore kiemelkedő alapfizetést kaptak a NASA-tól, hiszen az asztronauták munkája rendkívüli fizikai és mentális kihívásokkal jár. Az űrbeli tartózkodás során nemcsak a plusznapok miatt szenvedtek el hátrányokat, de komoly egészségügyi kockázatoknak is ki voltak téve: az asztronautákat 40-szeres sugárzás érte a Földhöz képest, és jelentős izom- és csonttömeg-vesztést szenvedtek el, amit jelenleg egy orvosi csapat figyelemmel kísér.

Érdekesség, hogy a The New York Times említette Clayton Anderson esetét is, aki 2007-ben 152 napot töltött az űrben és mindössze napi 1,20 dollárt kapott, ami összesen 172 dollárt jelentett – körülbelül 60 ezer forintnak megfelelő összeget. Az űrben töltött napok tehát nemcsak a felfedezések, hanem a nehézségek miatt is emlékezetesek maradnak az űrhajósok számára. Hogyan élik meg az asztronauták ezt a kihívást? Milyen hatással van a hosszú űrbeli tartózkodás a testi és lelki egészségükre? Ezek a kérdések új kihívások elé állítják az űrkutatást!