A tavalyinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények hatására a haltermelők idén összességében gyenge-közepes évet zárnak, mégis a karácsonyi szezonra nem terveznek áremelést az előző évhez képest. A kereskedelmi láncok várhatóan a tavalyi árakra alapoznak, így a családok idén is a tavalyi áron juthatnak az ünnepi halhoz. A lakosság 80 százalékának karácsonyi asztalán idén is jelen lesz a hal, ami hozzájárul ahhoz, hogy az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik.

Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászat Szakmaközi Szervezet (Mahal) elnöke szerint az élő ponty ára kilogrammonként 1800-2200 forint között alakul, míg a szeletelt ponty 3500-4000 forint körüli összegbe kerül majd. Az afrikai harcsa filéje 4000 forint körüli áron lesz elérhető, a filézett szürke harcsa ára pedig 8000-9000 forint között alakul az idei szezonban.

A szakemberek véleménye szerint a nyári aszály és a meleg időjárás miatt az átlagosnál lassabb testtömeg-gyarapodás ellenére a hazai haltermelés, amelynek 80 százalékát ponty, harcsa és busa adja, bőségesen fedezi a karácsonyi keresletet, sőt, a hazai piacon kívül exportra is jut belőle. Fontos, hogy a lehalászások a következő hetekben folyamatosan zajlanak, ezért nem érdemes az utolsó napokig várni, mivel december első napjaitól már meg lehet vásárolni a karácsonyi halat, amely néhány hetes fagyasztás után is megőrzi minőségét.

Bár a halfogyasztás lassan növekszik, az egy főre jutó nemzetközi összehasonlításban alacsony, csupán 6,5-7 kilogramm, szemben az Európai Unió évi 22 kilogrammos átlagával. A hazai haltermelők helyzetét rontja, hogy a visszafogott hazai fogyasztás több mint harmada az év végére koncentrálódik. Dr. Németh István optimista a jövőt illetően, hiszen a fiatalabb generációk egyre nyitottabbak a rendszeres halfogyasztás iránt.

A haltermelők számos kihívással néznek szembe. Magyarországon több mint 25 ezer hektáron működnek tógazdaságok, köztük a nyáron bekövetkezett aszály hatásairól is beszélt a szakember, amely a vízminőség romlásához és a víz utánpótlási problémákhoz vezetett. Az aszály következtében a halak anyagcseréje felgyorsult, ami miatt többlettakarmányra volt szükségük, ugyanakkor a testtömeg-gyarapodás elmaradt az átlagtól.

Dr. Németh István emellett kiemelte, hogy az ökológiailag védett ragadozók, például a kormoránok egyre növekvő kárt okoznak a halgazdaságokban. A kormoránok távoltartása jelenleg csak riasztási módszerekkel oldható meg, ami milliós többletköltséget jelent az egyes gazdaságoknak. Mivel a vizek télen már alig fagynak be, az északabbról érkező kormoránok a téli szezon során folyamatosan károkat okoznak.

Bár a halágazatot támogató Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz) tartalmaz ökológiai kompenzációs kifizetést, ez a támogatás nem képes becsatornázni a ragadozók által okozott károkat. A hazai haltermelők súlyos versenyhátránnyal néznek szembe a külföldi versenytársaikhoz képest, mivel az ágazatot támogató összegek nem elegendőek a teljes működési költségek lefedésére. A halászati ágazat komoly munkaerőhiánnyal küzd, ami számos résztevékenység technológiai fejlesztését akadályozza.

Fontos megemlíteni, hogy a horgászosok létszáma immáron egymillió felett van, ami hozzájárul az ágazat stabilitásához. A horgászszövetségekkel kötött stratégiai megállapodás biztosíthatja a jövőbeli kereslet növekedését a hazai haltermelők számára.