Magyarországon három, eredendően Ázsiából származó inváziós szúnyogfaj található, amelyek potenciális kórokozókat terjeszthetnek. A HUN-REN Ökológiai Központ kutatói a mesterséges intelligencia és a lakosság közreműködésével egy előrejelző rendszert fejlesztettek ki, amely segíthet a járványkezelésben és a szúnyogok megfigyelésében.

Ezek a veszélyes fajok között ott van a tigrisszúnyog, a japán bozóttámadó szúnyog és a koreai szúnyog, melyek képesek terjeszteni olyan súlyos betegségeket, mint a dengue-láz, chikungunya-láz, zikavírus és a sárgaláz. Az állatokat is fenyegetik, hiszen a kutyák körében is terjeszthetik a szív- és bőrféreg kórokozóit, a Dirofilaria fonalférgeket.

A kutatók egy újfajta megközelítéssel, a 'citizen science' elvén alapuló adatszerzéssel figyelemmel kísérik az inváziós szúnyogok elterjedését, amelynek keretében a lakosság bejelentheti az észlelését. A beérkező közérdekű adatokat ellenőrzik és rendszerezik, a statisztikai elemzésekhez pedig további értékelés alá vetik azokat. Az új előrejelző modell segítségével most arra is képesek, hogy megjósolják az egyes szúnyogfajok előfordulását Magyarország különböző pontjain.

A nemzetközi kutatások már korábban is foglalkoztak hasonló előrejelzésekkel, de a magyar kutatócsapat volt az első, aki a 'citizen science'-t bevonta a modellbe. Garamszegi László Zsolt, az Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a gyűjtés különböző helyszíneken történik, így fontos figyelni a reprezentativitásra az adatok értékelésénél.

A kutatók ötven környezeti változót vettek figyelembe, mint például a hőmérséklet, csapadék, autóutaktól való távolság és az emberi népesség mérete. A mesterséges intelligencia elemzései alapján azt is meg tudják mondani, hogy ezek közül mely tényezők befolyásolják a szúnyogok elterjedését. Például a tigrisszúnyog esetében a téli minimum-hőmérséklet kritikus tényező.

A fejlesztett modell előrejelzései segíthetik a járványügyet, hiszen ha a tigrisszúnyog bizonyítottan kórokozókat terjeszt, a rendszer segítségével meg tudják határozni, hol szükséges beavatkozni. Továbbá szúnyoggyérítésnél is alkalmazható, hiszen a modellel meghatározhatják a potenciálisan legérintettebb területeket.

A kutatók kiemelték, hogy a modell folyamatos frissítése elengedhetetlen, és a terepi mintavételezést is fenn kell tartani a különböző kórokozók folyamatos figyelemmel kísérése érdekében. A környezeti tényezők változásainak követése és a szúnyogok alkalmazkodásának megfigyelése miatt a jövőben a modellek eredményei is módosulhatnak.