Az „És miért, hogy az éjszaka” című előadás megtekintése után a nézők egy furcsa kettősséggel távozhatnak, miközben feldolgozzák a látottakat. A darab atmoszférája a gyomrot szorítja, ugyanakkor meglepő energiával tölti fel a közönséget. A történet négy emberről szól, akik egymásba kapaszkodva keresnek megnyugvást és érzelmi támogatást a borzalmas világban, ahol nemcsak a külső félelmek, hanem a belső démonok is hatalmuk alatt tartják őket.

Ismerjük a régi idők félelmeit, amikor az emberek körülnéztek a világban, és csak a borzalmat látták maguk körül. Az érzés, hogy egy másik ember képes segíteni a szenvedéseken, a legnagyobb motiváló erő volt a szerelem és a közösség kialakulására. A darab keretezése révén a nézők szembesülhetnek a kérdéssel: Mi van, ha a borzalom valójában bennünket gyötör, nem pedig odakint várakozik?

A főszereplő, Seymour (Zsótér Sándor) monológja hatalmas érzelmi terhet hordoz, és megragadja a nézők figyelmét. Az előadás emlékeztet arra, hogy a valódi pokol nem feltétlenül külső, hanem a belsőnkben rejlik. A szereplők között kibontakozó feszültség és érzelmi gazdagság folyamatosan azt üzeni, hogy a kapcsolatok dinamikája is képes a legnagyobb fájdalmakat okozni.

A darab különlegessége abban rejlik, hogy nemcsak a szerelmi és baráti kapcsolatok mélységeit tárja fel, hanem a gyász és az emlékezés hatását is. A kérdések, amelyeket az alkotók felvetnek, például: „Hogyan találhatjuk meg az igazságot, ha az élők és a holtak eltérően látják a dolgokat?” nagyon mélyrehatóak és sokáig foglalkoztatják a közönséget.

Az előadás színészgárdája – Zsótér Sándor, Pál Emőke, Téri Gáspár és Szaplonczay Mária – briliánsan hozza életre a karaktereket, és nem könnyű kiemelni közülük bárkit is, hiszen mindannyian hozzájárulnak ahhoz, hogy a darab érthetőbbé és élvezetesebbé váljon. Az érzelmek őszintesége és a párbeszédek mély hatásai gondolatébresztő módon tesszük ezt a produkciót egy emlékezetes élménnyé.

Összességében elmondhatjuk, hogy „És miért, hogy az éjszaka” egy lenyűgöző, elgondolkodtató előadás, amely mindenki figyelmét felkelti. Érdemes lesz követni Szauer Lilla jövőbeli munkáit, hiszen ez az előadás bizonyítja, hogy még a legnehezebb témákat is képes szórakoztató és elgondolkodtató módon bemutatni.