Mindenki harcolt, a világ katonai nagyhatalmai Szíriában találkoztak
2025-01-04
Szerző: Levente
A közelmúltban Szíria válsága újra a nemzetközi figyelem középpontjába került, hiszen a déli határvidékekre a katonai nagyhatalmak beavatkozása által egy új konfliktus alakult ki. Az Aszad-rezsim, amely több mint fél évszázadon át uralta Szíriát, végül a Hajat Tahrir al-Sham (HTS) nevű szunnita terrorista szervezet által létrehozott félállami struktúra által döntötte meg 2024. december 22-én. Az Aszad-dinasztia bukásának hátterében a régiót érintő komplex geopolitikai játszmák állnak.
A HTS, valamint Törökország katonai támogatásának köszönhetően hasznot húzott az Aszad-rezsim gyengüléséből, ami egy politikai-vákuumot eredményezett és lehetővé tette számukra, hogy hatalmukat megszilárdítsák. Al-Dzsolani, a HTS vezetője ígéretet tett a vallási és etnikai kisebbségekkel szembeni toleranciára, és bejelentette, hogy ideiglenes kormányt hoznak létre, mielőtt alkotmányt fogadnának el népszavazással.
Figyelembe kell venni, hogy a HTS története komoly kérdésekre ad okot, mivel az al-Kaida szíriai szervezeteként alakult meg az évtized elején, és brutalitása gyakran hasonlít az Iszlám Állam módszereihez. A kurd kisebbség helyzete pedig már most is nehéznek tűnik, mivel a HTS őket is elnyomhatja, hiszen a vezetője, al-Dzsolani a kurdok lefegyverzését rendelte el, ami egy újabb fegyveres konfliktus lehetőségét vetíti előre.
A kurdok sorsa összetett, hiszen ők, ellentétben a szíriai arabokkal, egy autonóm terület létrehozásán dolgoznak. Az iraki kurdok példája is azt mutatja, hogy a függetlenségi törekvések nem egyszerűen politikai minek számítanak, hanem hosszú távú célként is megvalósulhatnak.
Ugyanakkor a térségben zajló konfliktusok hatással vannak Izraelre is. Az izraeli hadsereg már előre jelezte, hogy a HTS hatalomra jutása esetén megnövekszik a katonai műveleteik száma annak érdekében, hogy megakadályozzák a terrorista csoportokat Szíria területén. Érdekes szereplő a jövőbeli konfliktusok tükrében Donald Trump leendő második kormánya, amely talán új megközelítést hoz a szíriai helyzet kezelésére, tekintettel arra, hogy már 900 amerikai katona állomásozik a konfliktussal érintett térségben.
Alább a szíriai helyzetek sokfélesége és bonyolultsága, valamint a HTS által képviselt radikális nézetek lehetősége komoly kockázatokat jelent a jövőre nézve. Az Aszad-rezsim bukásának következményei messze túlmutatnak Szíria határain, hatással vannak a globális politikai dinamikákra is, ahol a katonai nagyhatalmak érdekei ütköznek. A világ figyelme a következő hetekben és hónapokban a szíriai helyzetet követve, újabb feszültségeket és eszkalációt is hozhat.