Megérkezett az ENTSO-E jelentése, amely idén is felmérte az EU villamosenergia-ellátásának téli stabilitását és kockázatait. A jelentés szerint az idei télre vonatkozóan az úgynevezett megfelelőségi helyzet "összességében kedvező" Európában.

A villamosenergia-ellátással kapcsolatos bizonyos kockázatokat azonosítottak Írországban, Máltán, Krétán és Cipruson. Finnország és Lengyelország különösen kedvezőtlen működési körülményekkel nézhet szembe, ha a hideg időjárás nagy mértékű nem tervezett leállásokkal párosul. Ezeket azonban már kezelték intézkedésekkel, például dedikált nem piaci erőforrások biztosításával, amelyek jelentősen csökkentik a kockázatokat.

Jelentős tendenciák közül kiemelendő, hogy az erőművi kapacitás, különösen a nap- és szélenergiák beépített teljesítőképessége tovább bővült. A szivattyús-tározós vízerőművek tározói magasabb szinten állnak, mint az ilyenkor átlagosnak számító értékek, köszönhetően az idén kora tavasszal hullott jelentős csapadéknak.

A nem időjárás-függő, magasabb rendelkezésre állású hagyományos erőművek kapacitása viszont kisebb mértékben csökkent, leginkább a szén keresletének csökkenése miatt, míg a földgáz- és atomerőművi kapacitás növekedett a tavalyi télhez képest.

A hagyományos hőerőművek idei teljesítmény kiesései összességében valamivel meghaladják a 2023-2024-es tél vonatkozó értékeit, ezzel a fosszilis termelő kapacitás alacsonyabb rendelkezésre állását jelzik. Az atomerőművek rendelkezésre állása kedvező marad, és várhatóan megfelel a tavaly téli szintnek.

A gáz tárolói készletszintje a fűtési szezon előtt, október 1-jén az EU egészét tekintve 94%-on állt, 4%-kal meghaladva a november 1-jére vonatkozó tagállami célértéket. Ez a téli felkészültség erősödését jelzi, és növeli a villamosenergia-ellátás biztonságába vetett bizalmat. Az aktuális gázszint október elseje óta azonban gyorsabban csökken, mint az utóbbi években, köztük a magyarországi gáz tárolók töltöttsége.

Az Európai Unió villamosenergia-igénye az előrejelzések szerint idén télen kisebb lesz, mint egy évvel korábban.

Az ENTSO-E szerint mindez kedvező feltételeket teremt a paneurópai villamosenergia-termelés megfelelőségéhez. Magas megújulóenergia-termelés esetén várhatóan az összes EU-tag képes lesz import nélkül fedezni az elöre jelzett csúcsigényt, alacsony megújulású termelés esetén viszont bizonyos országok, köztük Magyarország, nem feltétlen tudják majd import nélkül kielégíteni a keresletet.

2022 márciusában Ukrajna és Moldova villamosenergia-hálózatainak szinkronizálása a kontinentális európai hálózattal sikeresen megtörtént, így már ezek is a rendszer részét képezik. Az ukrajnai helyzet továbbra is bizonytalan az energiainfrastruktúra elleni lehetséges támadások miatt. Az ellátásbiztonság fokozása érdekében az európai átviteli rendszerirányítók december 1-jétől 400 megawattal (MW) 2,1 gigawattra (GW) emelik az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia-export kapacitását.

Magyarországon a napenergia-termelés növekedése bizonytalanságot okozhat, különösen szélsősőséges időjárási körülmények között. Az ENTSO-E megjegyzi, hogy a folyamatosan növekvő napenergia-termelés a magyarországi rendszerben nagyobb bizonytalanságot okozhat a üzemtervezési időszakokban, ami a téli időszakban is magasabb szintű tartalék követelményt eredményez. A hazai rendszerterhelési csúcsokat a tavalyi évhez képest új rekordok születtek, különösen a szélsőséges hideg időjárás következtében.

Az olajembargó és gázválság rányomhatja a bélyegét a magyar áramellátás biztonságára, mivel a források csökkenése és az árak növekedése tovább növelheti az ellátás biztonsági kockázatait. Magyarország, mint hordozó ország, komoly feladat előtt áll, hogy biztosítani tudja, hogy a fűtési és elektromos energiához való hozzáférés ne sérüljön a következő hónapok során. Mindezek mellett folyamatosak a hálózatfejlesztések is a magasabb feszültségszintek kezelésére és az üzembiztonság javítására, így a magyar villamosenergia-rendszer várhatóan biztonságos lesz a téli időszakban.