A Monty Python csoport legendás filmje, a Gyalog Galopp a brit vígjátékban mérföldkőnek számít, ám a létrehozása nem volt zökkenőmentes. Amikor a csapat eldöntötte, hogy készüljön el első nagyjátékfilmjük, a stúdiók nem mutattak túlzott érdeklődést a forgatókönyvük iránt. A Pyrón toborzott támogatóik, köztük a rockzenekarok, például a Led Zeppelin és a Pink Floyd, összesen 230 ezer fonttal támogatták a projektet. Ennek köszönhetően a Monty Python később óriási pénzügyi sikert ért el.

A forgatásra összesen öt hetük volt, ami igencsak sürgette őket a munkálatok során. Kiderült, hogy a forgatás nemcsak a pénzügyi nehézségekkel, hanem a kreatív különbségekkel is tele volt. Terry Gilliam és Terry Jones, a film két rendezője, különböző elképzelésekkel rendelkeztek; Gilliam a látványvilágra, míg Jones a tempóra állt fókuszba. E folyamatos nézeteltérések miatt a forgatás többször is kaotikus helyzetekbe torkollott. A stáb tagjai, akárcsak a színészek, gyakran egymás ellen játszottak, amikor a rendezői utasításokra került sor, hogy kinek az elképzelései törjék meg a parodizáló hangulatot.

Jones sürgetései ellenére Gilliam ragaszkodott a részletekhez, míg Jones a gyorsabb befejezés reményében próbálta gyorsítani a munkát. Képzeljük csak el, hogy a forgatás során a különböző megjelenítési módozatok hogyan borzolták a kedélyeket, és számos jelenetet kétszer-háromszor is újra kellett venni. A kétféle kreatív irány nem mindig hatott jótékonyan a stáb hangulatára.

A filmben legendás poénok születtek, mint például a Fekete Lovag harci jelenete, ami valójában az elképzelt szörnyűségek paródiája lett. A stáb tagjai sok ünnepelt film jelenetét közvetlenül a valóságból merítették, ez lett a film védjegye. A forgatás végén a kíváncsi közönség már nem mérgezte meg a légkört; a film premierje óriási sikert aratott, és több tesztvetítése is a közönség nevetésével zárult.

Több mint 40 évvel a bemutató után a Gyalog Galopp öröksége továbbra is él, és sokak szívét meghódította. A Monty Python csapata azóta is inspirációt ad a humornak és a kreativitásnak, és hatalmuk alatt formálta a brit komédia jövőjét. A film története és szelleme ma is érvényes; emlékeztetve minket arra, hogy egy jó hókuszpókusz összeszedése a posztmodern vígjáték színházi eszközeivel sosem könnyű feladat!