Németországban nagy port kavart Oliver Bäte, az Allianz vezérigazgatójának legutóbbi interjúja, amelyben javasolta a betegszabadság első napjára járó fizetési kötelezettség eltörlését. Bäte véleménye szerint a német cégek jelentős anyagi terhektől szabadulhatnának meg a javasolt változtatással, hiszen sok munkavállaló már az első napon betegállományban van.

A német statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország a betegszabadság terén „világbajnok”, hiszen a dolgozók évi átlagosan 15,1 napot töltenek betegszabin, míg az uniós átlag csupán 8 nap. A DAK-Gesundheit adatai alapján a 2023-as évben a náluk biztosítottak átlaga 20 nap betegszabadságot vettek ki. Egyes vállalatok, például a Tesla grünheidei gyára, felméréseket végeztek, és azt tapasztalták, hogy a betegszabadság kiadásai szoros összefüggésben állnak a munkavállalók hiányzásainak időpontjával, különösen a pénteki és késői műszakokban.

A javaslat nem csak a munkaadók, hanem a gazdaság számára is fontos kérdés. A német gyógyszeripari szövetség elemzése szerint, ha nem lett volna ennyi betegszabadságra kivett nap, a német gazdaság 0,5%-kal növekedett volna 2023-ban, szemben a várt 0,3%-os visszaeséssel. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszert 26 milliárd euróra becsülték, ami a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenését okozta.

Az Allianz vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a költségek csökkentése érdekében időszerű lenne a bérkompenzációk mértékének átgondolása is. Például Svédországban a dolgozók a betegszabadság első két hetében a fizetésük 80%-át kapják.

A magyar helyzet sem elhanyagolható. Hazánkban a munkavállalók a betegszabadság első napján már jogosultak juttatásra, amely jelenleg 70%-os mértékű. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a távollévők napi átlagos száma 38 ezer, míg a táppénzeseké 69 ezer főt tett ki 2023-ban.

Úgy tűnik, hogy a németországi tervek ellentétben állnak a brit megoldásokkal, ahol a betegszabadság szabályozását épp most tervezi a kormány enyhíteni, elérve, hogy már a betegség első napján is fizetett juttatás járjon a munkavállalóknak.

A dolgozók egészsége és a gazdasági hatások közti egyensúly megteremtése továbbra is kulcsszerepet játszik a jövő munkahelyi reformjaiban, hiszen a dolgozók nyomása, valamint a szociális juttatások fenntarthatósági kérdései világszerte kihívások elé állítják a döntéshozókat.