Nem tehetnek mást a magyar fiatalok: ha jobban akarnak élni, ezt mindenképp be kell vállaniuk
2024-09-24
Szerző: Levente
A nappali tagozatos egyetemista és főiskolás diákok bő egyharmada rendszeresen dolgozik tanulmányai mellett, a legalább alkalomszerűen munkát vállalók aránya pedig 80 százalék feletti – derül ki egy friss felmérésből. A kutatás szerint a diákok nagy többségénél a szülők támogatása is jelentős tétel a bevételi forrásokat tekintve, de számottevő azoknak az aránya is, akiknél a saját megtakarítások szerepelnek a megélhetés forrásai között.
A CIB Bank reprezentatív felmérésből kiderült még, hogy a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló diákok nagy többsége már legalább alkalomszerűen munkát vállal. A rendszeresen munkát vállalók aránya az átlagosnál jóval magasabb a fővárosban élő diákok körében, a hallgatók bő négyötöde valamilyen gyakorisággal kap pénzt a szüleitől is. Emellett a saját megtakarításoknak is jelentős a szerepük az egyetemisták és főiskolások anyagi forrásai között.
A kutatás eredményei szerint a hallgatók 34 százaléka rendszeresen, további 40 százaléka pedig alkalmanként végez munkát: további nyolc százalékuk viszont csak tapasztalatszerzés céljából dolgozik, nem azért, mert pénzre lenne szüksége.
A felmérés szerint Budapesten az átlagnál jóval magasabb, 50 százalékos a rendszeresen munkát végző diákok aránya, a megyeszékhelyeken inkább alkalmanként vállal munkát a hallgatók fele. A kutatás eredménye szerint a döntő többség több forrásból teremti elő a megélhetési költségeit: a szülői támogatást 47, a rendszeres munkát 35, az alkalmi diákmunkát pedig 33 százalékuk említette, a diákhitel pedig 16 százaléknál jelent bevételi forrást. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a válaszadók 41 százaléka a korábbi megtakarításait is felhasználja a költségei fedezéséhez.
Ha viszont nem általában a bevételi forrásokra, hanem konkrétan az otthonról érkező anyagi támogatásra irányult a kérdés, már jóval nagyobb volt azoknak az aránya, akik azt állították, hogy időnként kapnak pénzt a szüleiktől: mindössze a hallgatók 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem kap pénzt, további 14 százalékuk pedig azt mondta, hogy csak alkalmanként érkezik otthonról segítség.
A havi rendszeres támogatásban részesülők közül azok aránya a legmagasabb, akik 50 ezer forintnál kevesebbet kapnak: ők adják a teljes válaszadói kör 34 százalékát. Azok aránya viszont, akik havi százezer forintnál is többet kapnak a szüleiktől, mindössze kilenc százalék. A fővárosban élő diákok között ugyanakkor jóval többen vannak azok, akik anyagilag függetlenek a szülőktől: 34 százalékuk mondta azt, hogy egyáltalán nem kap pénzt otthonról. A nappali tagozatos, felsőoktatásban tanuló diákok bő harmada a szüleivel él, 27 százalék a kollégiumban lakók, 18 százalék a saját lakásban és 21 százalék az albérletben élők aránya.