A blokklánc-technológia verstehen már nem csupán technikai kérdés, hanem filozófiai és történeti megközelítést is igényel. A digitális pénz története az 1980-as évek végére nyúlik vissza, a kriptoanarchista mozgalomban született. Timothy C. May és társai aggasztónak találták, hogy a technológiai óriások túlságosan nagy hatalmat gyakorolhatnak az emberek adatai felett. E gondolat késztette az egyéneket arra, hogy technológiai eszközökkel átvegyék az irányítást saját pénzügyeik és személyes adataik felett.

2009-ben a Bitcoin, mint az első decentralizált digitális pénz, új korszakot nyitott a pénzügyi szektor számára. A blokklánc mögött rejlő technológia nem csupán egy új valutát hozott létre, hanem egy teljesen új rendszert a pénzügyi tranzakciók lebonyolításához.

Bár a Bitcoin árfolyama volatilis volt az évek során, jelentőségét nem csupán mint digitális valuta, hanem mint az arany alternatívája is felismerték. Oroszország példája, ahol a SWIFT-ből való kizárás miatt a kriptovaluták iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, jól példázza ezt. A Bitcoin bányászok körében megfigyelhető 30 ezer dolláros Bitcoin ár a közelmúltban 83 ezer dollárra emelkedett, jelzi az iránti kereslet növekedését.

A blokklánc rendszere alapvetően eltér a hagyományos központi rendszerektől. Ez egy elosztott főkönyvi technológia (DLT), amely lehetővé teszi a decentralizált működést, tehát nincs egy központi entitás, amely felügyelné vagy módosíthatná az adatokat. Ennek az az előnye, hogy a tranzakciók validálása nem egy központi hatóság, hanem a hálózat tagjai közötti konszenzuson alapul.

A blokklánc-technológia fejlődése olyan szintre jutott, hogy már nem csupán pénzügyi tranzakciók lebonyolítására alkalmas, hanem komplex informatikai megoldások is futtathatók rajta. A harmadik generációs blokkláncok, mint például a Cardano és a Polkadot, lehetővé teszik, hogy a vállalatok saját igényeikhez és iparági szabványokhoz igazított rendszereket építsenek.

Egyre többen ismerik fel a decentralizált pénzügyi megoldások előnyeit a hagyományos banki szolgáltatásokkal szemben. A blokklánc ajánlata a gyorsabb, átláthatóbb, és a költségeket is csökkentő tranzakciós lehetőség, miért is ne akarnák a bankok kihasználni ezt az új technológiát? A bankok küzdelme a digitalizáció és a centralizált irányítás között mostanra szembe kerül az új, decentralizált modell előnyeivel.

A konferencián elhangzott, hogy a blokklánc-technológia képes csökkenteni az adminisztrációs költségeket és fokozni a tranzakciók biztonságát. A kereslet az új rendszerek iránt egyre nagyobb, és a bankok is elkezdték befogadni a blokklánc adta lehetőségeket. A jövő irányát a decentralizáció és a hagyományos pénzügyi szektor összekapcsolása határozza meg, így létrehívva egy olyan platformot, ami ötvözi a régi és az új megoldásokat.

A jogszabályi háttér is kulcsszerepet játszik a blokklánc elfogadásában, különösen az Európai Unió készülő jogi kereteivel, mint a MiCA-rendelet. A jövő tehát nem csupán arról szól, hogy a blokklánc elterjed-e, hanem hogy milyen formában integrálódik a pénzügyi világban. Az új generációjáról beszélve, már nem egyedülállóan nézhetünk a blokkláncokra, hanem mint a jövő pénzügyi szolgáltatásainak alapjaira.