A MOHU, a MOL hulladékgazdálkodási leányvállalata, amely az automatizált palack- és üvegvisszaváltásért is felel, bejelentette, hogy még az idén megszüntetné a hagyományos lomtalanítási rendszert, amely már több mint ötven éve működik a fővárosban. A budapesti lomtalanítás jelenlegi rendje, amely évenként egyszer lehetőséget ad arra, hogy a lakosok az utcára pakolják nagyobb háztartási lomjaikat, hamarosan változik.

A MOHU új, kontrollált gyűjtőpontokból álló rendszert tervez bevezetni, ahol előre megadott időpontban, őrzött gyűjtőpontokra lehet leadni a lomokat. A MOHU indoklása szerint a jelenlegi rendszer már nem elég hatékony, és ideje „európai” alapokra helyezni a budapesti lomtalanítást. A cél egy tisztább és fenntarthatóbb főváros kialakítása.

Az Economx által végzett reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a budapesti lakosság körülbelül 73%-a nem érti, miért szükséges a megszokott lomtalanítási rend megváltoztatása. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadók mindössze 15%-a örül a változásoknak, míg a többség szerint az új rendszer problémás lehet, mivel a gyűjtőpontokra való eljuttatás nehézkes lehet számukra.

A budapesti lakosság 28%-a teljesen elégedett az eddigi lomtalanítással, ellenben a válaszadók 45%-a határozottan elutasította az új, kontrollált gyűjtőpontos lomtalanítást. Az ellenzők aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a lehetőségeikhez képest nehézséget okoz számukra a lomok elszállítása az újonnan kijelölt gyűjtőpontokra.

A kutatás különbségeket mutatott ki a nemek és korcsoportok között is: míg a férfiak 18%-a üdvözli az új rendszert, a nők körében ez az arány csak 12%. A legnagyobb elégedetlenséget a nők mutatták a változásokkal kapcsolatban, hiszen sokuk számára nehezen megoldható a lomok gyűjtőpontra juttatása.

A MOHU hangsúlyozta, hogy a város más intézményeitől tanulva, például Nyíregyházán és Zalaegerszegen már sikeresen működnek hasonló modellek, amelyek segítenek csökkenteni a közterületek rendetlenségét. A jövőbeli új lomtalanítási rendszer tervezett működése során a gyűjtőpontok legfeljebb 800-1000 méterre lehetnek a lakóhelyektől, és azokat 24 órában fogják üzemeltetni.

A MOHU ígérete szerint a gyűjtőpontokon dedikált személyzet fog dolgozni, akik segítik majd a helyi lakosokat. Azok számára, akik különös körülményeik miatt nem tudják elszállítani lomjaikat, a helyi önkormányzatok külön szolgáltatást indítanak el, amely lehetővé teszi a házhoz menő lomtalanítást.

Egyértelmű tehát, hogy a budapesti lakosok kétségei sokfélék: egyesek a környezetvédelmi hatásokat emelik ki, míg mások a praktikus nehézségekre hívják fel a figyelmet. Az új rendszer bevezetése előtt mindenképpen szükség van a közvélemény szélesebb körű tájékoztatására, hogy a budapesti lakosság biztonságban érezze magát a lomtalanítás során.