Pénteken befejeződött a ragadós száj- és körömfájással fertőzött szarvasmarhák ártalmatlanítása, amelyeket a kisbajcsi telepről szállítottak Bábolnára. Az állatokat földbe temették, ami után olvasóink körében felvetődtek kérdések a járványügyi megoldás biztonságosságával kapcsolatban. Sűth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese azonban hangsúlyozta, hogy nem kell attól tartani, hogy a földből kiszabadulna a vírus, ugyanis viszonylag rövid időn belül inaktiválódnia kell.

A szakértő megerősítette, hogy Magyarországon az állati hullákat nemzetközi szabályok szerint ártalmatlanítják. Az Állategészségügyi Világszervezet évente frissíti protokollját a súlyos gazdasági kárt okozó betegségek kezelésére, amely szabályok az Európai Unió törvényeire is kihatnak.

Sűth Miklós elmondta, hogy a vírus kitörése esetén minden országban, így Németországban és Magyarországon is ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni. Az állati testek ártalmatlanításához kapcsolódóan pedig több módszer közül lehet választani. Az állatok megsemmisítése során a legkisebb kockázat elvét követik, ezért a kisbajcsról Bábolnára történő szállítás során minimális távolságot választottak, hogy csökkentsék a fertőzés kockázatát. Az úton nem voltak nagyobb állattartó telepek, ezért a fertőződés kockázata alacsony volt.

A tetemek egy volt állatifehérje-feldolgozó vállalat (ATEV) területére kerültek, ahol a veszélyek elemzése után ártalmatlanították őket. Sűth Miklós megjegyezte, hogy míg más országokban, például Németországban viszonylag sokáig hagyták helyben a fertőzött állatokat, Magyarországon gyorsan megkezdték az elszállításukat. Az állati kártevőktől való megóvás érdekében elengedhetetlen a tetemek minél gyorsabb eltávolítása, mivel így elkerülhetjük a ragadozók megjelenését, amelyek esetleg elragadhatnák azokat.

A marhák tetemeire a hírek szerint hét méter földréteg került, de Sűth szerint ez félreértés, mert ennyi állatot ilyen mélyre nem lehet elásni. A megfelelően elvégzett földelést követően minimális esély van arra, hogy hetek vagy hónapok múlva kiszökhessen a vírus. A ragadós száj- és körömfájás vírusa a bélsárban két hétig, hidegben akár hat hónapig is életképes, míg vizeletben negyven napig, talajban három-négy napig maradhat aktív.

A vírus elpusztítása érdekében a megfelelő környezet biztosítása is szükséges, hiszen a szarvasmarhák vágott testén belül elkezdődő érést követően a tejsav keletkezik az izmokban, ami kedvezőtlen pH-t eredményez és inaktiválhatja a vírust. Az állatorvos emlékeztetett arra is, hogy a ragadós száj- és körömfájás ellen rendelkezésre állnak vakcinák, de azokat ritkán alkalmazzák, mivel nem garantálnak százszázalékos védettséget. A vakcina használatát csak olyan helyzetekben célszerű mérlegelni, amikor tömeges megbetegedés fenyeget.

A szarvasmarhák esetében a beteg és fertőzött állatok sosem kerülnek a fogyasztók elé, még a klasszikus hőkezelés sem biztosít elegendő védelmet. Magyarország számára fontos, hogy oltásmentes maradjon a száj- és körömfájás, mivel ez növeli a bizalmat a helyi élelmiszerellátásban, biztosítva, hogy a friss és fagyasztott húsok, valamint az élőállatok szabadon forgalmazhatók.