Négy olimpiai bajnok, köztük Kemény Dénes, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabda szövetségi kapitány, panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, megkérdőjelezve a magyarországi olimpiai népszavazás jogszerűségét. Tompos Márton, a Momentum elnöke írta meg a Facebook-oldalán, hogy a panaszt Nagy Tímea, Kovács István László és Vaskuti István is aláírta.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) korábban már kifejezte, hogy nem látja értelmét a népszavazás előkészítésének, amíg nem történik meg a megfelelő tájékoztatás és társadalmi vita a potenciális olimpiai rendezésről. A MOB álláspontja az, hogy a budapesti lakosságot időben kellene megkérdezni egy esetleges olimpia kapcsán.

A népszavazás kezdeményezése márciusban indult, amikor Hadházy Ákost, az egyik kezdeményezőt váratlanul érte a felülvizsgálati kérelem. Az aláírásgyűjtés elindításához szükséges engedélyezés nem folyhatott le, míg az Alkotmánybíróság nem dönt a kérelemről, ezzel pedig felfüggesztették a referendumot.

Emellett fontos megemlíteni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2027 előtt nem fog új házigazdát kijelölni, így bőven marad idő a vitákra és tervek kidolgozására. Kemény Dénes és társai érvelése szerint sürgetik, hogy a kormány ahelyett, hogy Pénzt költsön a várt olimpiára, inkább fektessenek forrást Budapest infrastrukturális fejlesztéseibe, a lakhatási válság megoldásába és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésébe.

A MOB végül a következőket fogalmazta meg: 'Az olimpiai család egyetértene Karácsony Gergely főpolgármester véleményével, miszerint az emberek véleménye fontos és a népszavazásra való lehetőség biztosítása elengedhetetlen.'

A MOB azt is hangsúlyozta, hogy a jövőbeli olimpiai házigazda választásának folyamatában bárki csak akkor kerülhet döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap, ami jelenleg nem történt meg Budapestre vonatkozóan. Ha ennek valóban értelme lenne, egy megfelelően megtervezett és lebonyolított népszavazás biztosan lehetne, amely tükrözné a budapesti lakosság kívánságait.

A népszavazásról való döntés kihatással lesz az egész magyar sportéletre, és fontos kérdés, hogy vajon a népszerű olimpiai események kapcsán a költségek és a terhek mennyire oszlanak meg a közép és a hosszútávú városfejlesztési projektek között. Mindezek fényében Budapest jövője nemcsak a sport világában, hanem a társadalmi struktúrák alakulásában is meghatározó szerepet játszhat.