Orbán Viktor miniszterelnök október elején bejelentette, hogy a bruttó 1000 eurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagbér elérését 2026-27-re tartja reálisnak, nem pedig 2028-ra, ahogy korábban tervezték. Ebből máris komoly vita alakult ki a gazdasági szakemberek körében a terv megvalósíthatóságáról és a kis- és középvállalkozások lehetséges fizetőképességi problémáiról.

Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője hangsúlyozta, hogy a kitűzött bérszintek eléréséhez stabil és magas gazdasági növekedés, valamint az infláció kontrollálása szükséges. A munkaerőköltségek növekedése és a versenyképesség fenntartása komoly kihívást jelenthet a vállalatok számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak megfontolandó lenne a vállalati adóterhek csökkentése, valamint átfogó gazdaságpolitikai intézkedések és strukturális reformok bevezetése.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója máris figyelmeztetett: a minimálbért több mint duplájára kellene emelni, hogy a dolgozók elérjék a nettó 410 ezer forintos bért, amit 4-5 éven belül alig valószínű, hogy elérnek. Éves szinten legalább 20%-os bérnövekedés szükséges ehhez, ami csak a legoptimálisabb gazdasági helyzetben képzelhető el.

A várható bérnövekedéseket tovább bonyolítja a technológiai fejlesztések szükségessége, ami jelentős beruházásokat igényel. Forrásokra van szükség, és az oktatásra, betanításra is oda kell figyelni.

Hornyák József, a Portfolio makroelemzője ezzel szemben reálisnak tartja, hogy a bruttó 1 millió forintos átlagbér a következő években elérhető lesz. Szerinte a kormánynak ezen a ponton 10%-kal gyorsabb bér-emelkedést kellene elérnie, ami inflációs problémákat okozhat, illetve egyes cégek leépítésekre kényszerülhetnek.

A kkv-kra különösen nagy nyomás nehezedik, Dénes Rajmund Roland emlékeztetett, hogy a kkv-knak az árak emelésére lehet szükségük, ami versenyképesség-romláshoz vezethet. Az Opten kimutatásai szerint évente több mint 30 ezer vállalkozás szűnik meg, sokan közülük kicsik és közepesek, akik nem bírják a gazdasági nehézségeket. A nagyvállalatok esetében is komoly kockázatokkal kell szembenézni.

Az elmúlt évek alatt a cégek gyakran küszködtek a munkaerőhiánnyal, de ha nem sikerül a növekvő bérekhez kapcsolódó bevételeket is növelni, a helyzet csak rosszabbodhat. A szakértők úgy vélik, hogy a cégbezárások mellett a bérnövekedés áremelkedési spirálját is elindíthatja, ami közvetlen hatással lesz a fogyasztói árakra is. Ilyen mértékű bérnövekedésre Magyarországon csak a rendszerváltás időszakában volt példa.