A napokban derült ki, hogy hiába lobbizott keményen és személyesen Olaf Scholz német kancellár, az Intel leállította az új magdeburgi gyárának építését. Bár elsőre ez jelentéktelennek tűnhet, a bemutatott Draghi-jelentéssel közösen már tökéletes bizonyítéka annak, hogy a német gazdaság óriási versenyképességi problémákkal küzd. És ez pedig egész Európára hatással van.

A probléma a magyar gazdaságra és így a kormány mozgásterére is nagy hatást gyakorol, így nem csoda, hogy a kormánytagok rendre felhívják erre a figyelmet. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta, hogy "Az európai versenyképesség súlyos hanyatláson megy keresztül; ha bizonyos döntéseket nem hozunk meg, az EU versenyképessége az Egyesült Államokkal és Kínával szemben megállíthatatlanul visszaesik. "

A német gazdaság jelentette bizonytalanságot a legnagyobb kihívásnak tartják, hiszen a második világháborút követő modell került válságba, amely az elmúlt évtizedekben Európát húzta. A G7 országainak adatai szerint Németországban dolgoznak a legkevesebbet, míg Ázsiában és Amerikában jóval több munkaórát dolgoznak – összegezte Varga Mihály pénzügyminiszter.

A növekedést a fogyasztás fokozatos helyreállítása mellett a külpiacok gyengélkedése, így elsősorban a német gazdaság teljesítménye árnyékolja be – erre figyelmeztetett a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormány érzékeli a problémát, és a miniszterelnök részben megoldást is javasolt Magyarország számára. Fontos azonban gyökerében megvizsgálni Németország problémáit, ami elvezet az európai versenyképességi problémákhoz. Hiszen bárhogy alakul a gazdasági semlegességünk, Európa jövője mindig nagy hatást gyakorol a magyar kilátásokra.

A német gazdasági modell a múltban sikeresen alapult az alacsonyan tartott költségeken és a szakszervezetekkel kötött "szociális partnerségi" megállapodásokon. Ez az egyensúly a béremelések és a nemzeti versenyképesség között számos reformot, például a 2002-es Hartz-reformokat sürgetett. Philip Pilkington, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint az alacsony munkaerőköltség mellett a német ipar és a családi vállalkozások kulcsszerepet játszottak a gazdasági sikerben.

Az utóbbi időben azonban a német gazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe: az orosz gázellátástól való függőség csökkentése, a globális verseny erősödése, valamint demográfiai problémák, mint a népesség elöregedése és a munkaerő csökkenése. A legnagyobb gond, hogy a német ipar már nem tud olcsó energiához jutni, ami jelentős költségnövekedést eredményezett. Az áram költségei 125%-kal emelkedtek 2021 óta, ami a német dezindusztrializáció fő mozgatórugója.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy ha Németország vissza akarja nyerni gazdasági szuverenitását, sürgősen szükséges politikai bizalmát helyreállítania. A jövőpontok közé tartozik a digitális átállás felgyorsítása, az autóipari vezető pozíciók visszaszerzése, és a magas energiaárak csökkentése érdekében olcsóbb alternatívák keresése.

Orbán Viktor és a kormány kijelentései szerint a jövőbeni gazdasági siker kulcsa a hatékonyság növelése és a konkurálás a globális piacon. Amennyiben a helyes lépéseket meghozzák, úgy Magyarország nemcsak hogy túlélheti a válságot, de esetlegesen ki is emelkedhet a környező országok közül.