Több száz magyar katona lát el szolgálatot Bosznia-Hercegovinában, de a helyzet egyre feszültebbé válik az ország vezetésének nyílt kritikái miatt. Željko Komšić, a boszniai államelnökség horvát tagja a legutóbbi találkozón jelezte a magyar nagykövetnek, hogy kezdeményezni szeretnék a magyar EUFOR-kontingens kivonását az országból.

Miközben az Egyesült Államok új vezetése a világ figyelmének középpontjában áll, Boszniában komoly események zajlanak, amelyek jelentős hatással vannak a térség stabilitására. Bosnia-Hercegovina az elmúlt években több politikai válságon ment keresztül, amelyeket feszítő etnikai feszültségek is súlyosbítottak. Az, hogy az ország vezetése nyíltan elutasítja a magyar katonai jelenlétet, igazán különös, mert Sticz László vezérőrnagy, a magyar EUFOR parancsnokság vezetőjeként, éppen az idén kezdte meg tevékenységét Boszniában.

Az EUFOR békefenntartó misszió, amely az EU keretein belül működik, csak abban az esetben avatkozik be, ha a boszniai rendőrség nem képes fenntartani a békét. A helyzet azonban bármikor eszkalálódhat, mivel Koszovó példája is mutatja az efféle feszültségek következményeit.

Az orosz-ukrán háború hatásai nemcsak a régióra, hanem globálisan is érezhetők. A magyar vezetés hangsúlyozta, hogy Bosznia stabilitása alapvetően fontos Magyarország számára, és az EUFOR-ban való szerepvállalásuk is ennek a törekvésnek a része. Ugyanakkor a magyar kormány aktivitása Bosznia belpolitikájában aggasztó jeleket vetít előre; a magyar külügyi államtitkár, Magyar Levente, a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány szándékai között szerepel az ország politikai fejlődésének befolyásolása.

A boszniai vezetés által kifejezett aggályok között szerepel, hogy Budapest a boszniai szerb elnök, Milorad Dodik, politikájának támogatásával destabilizálni kívánja a térséget. Dodik a magyar kormány közelmúltbeli viselkedését úgy értelmezi, mint a hatalma megerősítésére irányuló törekvést, amelyet a helyi politikai hatalmi egyensúly felborításával érhet el. Az ország kormányának forrongása különösen hangsúlyos, hiszen az egész Balkán egy újabb konfliktus kirobbanásának küszöbén állhat.

Az Egyesült Államokban folytatott politikai diskurzus és a boszniai belpolitika közötti kapcsolatokat egyre inkább a nyugati és orosz érdekek ütközése határozza meg, ami súlyosan befolyásolja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozására vonatkozó törekvéseket is. A nyugati hatalmak, beleértve az EU-t, komolyan aggódnak Dodik hatómozgásai miatt, és arra figyelmeztetnek, hogy egy destabilizált Bosznia nemcsak a régió, hanem az egész kontinens biztonságát veszélyeztetheti.

A helyzet közel sem egyszerű, hiszen Bosznia-Hercegovina nem csupán belső konfliktusokkal küzd, hanem a nemzetközi közösség folyamatos figyelme és beavatkozási lehetőségei is árnyékolják a jogállamiság és a politikai stabilitás helyzetét. A katonai jelenlét csökkentése, amit a boszniai kormány sürget, lehet, hogy a helyi politikai elitet is erősebb döntésekre kényszeríti, melyek végül a béke és a stabilitás irányába mozdítják el az országot.