Donald Trump amerikai elnök szombaton aláírta hét ügynökség jelentős leépítéséről szóló rendeletét, amely a Szabad Európa anyacégét is érinti. Ezt követően a Szabad Európa Rádió pert indított Trump adminisztrációja ellen, abban a reményben, hogy az államfő visszavonja a múlt hétvégén hozott intézkedést.

Trump egyik prominens támogatója, Elon Musk, kormányzati hatékonyságért felelős közösségi médiás megjegyzéseiben hangoztatta, hogy feleslegesek ezek a médiaorgánumok, mivel „Európa már egyébként is szabad”.

Az amerikai konzervatívok véleményét több kelet-európai ország is átvette: a belorusz állami televízió, az ONT például főműsoridőben kezdett el sugározni egy filmet, amely a Szabad Európa Rádióról szól. Az orosz RT állami televízió „ünnepi” adást tartott Trump és az amerikai republikánus adminisztráció döntése miatt. Vlagyimir Szolovjov orosz véleményvezér egyenesen azt üzente a szerkesztőség tagjainak, hogy: "Öljétek meg őket!"

A Szabad Európa Rádió, az Amerika Hangja és a Szabad Ázsia Rádió pert indított a Globális Médiaügynökség ellen, arra hivatkozva, hogy a szervezetnek kötelezettsége a finanszírozás biztosítása, a szövetségi források visszatartása pedig jogsértő. Még nem érkezett hír arról, hogy a per milyen módon fog alakulni, de az érintett szerkesztőségek védelmére több európai ország is sietett.

Európa átvenné a finanszírozást

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Trump rendeletének aláírását követően Európa külügyminiszterei tárgyalóasztalhoz ültek a Szabad Európa jövőjét illetően. Claudia Plakolm, Ausztria néppárti ügyekért felelős minisztere hangsúlyozta, hogy nem szabad engedni a felszámolást, mert azzal „Európa ellenfeleit ajándékoznánk meg”.

A lengyel európai ügyekért felelős miniszter, Adam Szlapka szerint létfontosságú a rádió melletti kiállás, mivel a szerkesztőség felszámolása „ajándék” lehet Trump részéről Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Orbán Viktor miniszterelnöknek. Jan Lipavsky, a cseh külügyminiszter pedig „gyors és hatékony” cselekvésre figyelmeztetett, mert ha egyszer leáll a munkájuk, „nagyon nehéz lesz azt újraindítani”.

Európában tehát sürgető határozatok születtek, és a finanszírozásról szóló tárgyalásokon részt vett Németország, Észtország, Lettország és Litvánia is. A szabad média védelme most nemcsak etikai kérdés, hanem politikai tét is a demokrácia és az információ szabadsága érdekében.