Egy friss tanulmány, amely a Nature folyóiratban jelent meg, drámai felfedezéseket tett európai emberi maradványok DNS-ében. A kutatók a legősibb Homo sapiens DNS-t tudták kinyerni, lehetővé téve a Neandervölgyiekkel való közös múltunk jobb megértését. A CNN cikkében részletesen beszámolnak arról, hogy Németország Ranis nevű településén egy középkori vár alatt talált 13 csonttöredékből szekvenálták a genomokat.

Ezek a maradványok egy 45 ezer évvel ezelőtt élt ős család tagjaihoz tartoztak, aki valószínűleg egy anyát, lányaikat és távoli unokatestvéreiket tartalmazta. A kutatás során a tudósok neandervölgyi eredetű bizonyítékokat találtak, megerősítve, hogy a Ranis környékén élő korai emberek valószínűleg kapcsolatba kerültek a Neandervölgyiekkel, közös gyermekeket is vállalva kora előtt 1500 évvel, vagyis körülbelül 46 500 évvel ezelőtt.

A 2010 óta elérhető neandervölgyi genom szekvenálása óta a szakértők tisztában voltak azzal, hogy a Homo sapiens és a Homo neanderthalensis közötti genetikai keveredés megtörtént. A legújabb kutatások, azonban a korábbi elképzelésekkel ellentétben, nem a Közel-Keleten, hanem valószínűleg Közép-Európában zajlott.

A Science folyóiratban megjelent kapcsolódó tanulmány 59 ős- és 275 modern ember genomjának vizsgálatával igazolta, hogy a neandervölgyi eredetű gének hosszú ideig keveredtek az emberi populációban. Priya Moorjani, a kutatás egyik szerzője úgy nyilatkozott, hogy sokkal jobban hasonlítunk a neandervölgyiekre, mint korábban gondoltuk: „Úgy tűnik, sokat, sokáig keveredtek egymással és éltek egymás mellett.”

A kutatás új megvilágításba helyezte az emberi történelem ezen periódusát, kiderítve, hogy a keveredés legjelentősebb időszaka 50 500 évvel ezelőtt kezdődött és 43 500 évvel ezelőtt ért véget. Ez a hét ezer éves időszak a szexuális kapcsolatoknak és közös gyermekvállalásnak kedvezett a Neandervölgyiek és a korai Homo sapiens között, továbbá az írje streaming szolgáltatásokon, vármintadó műsorokon is hangsúlyt kapott a kapcsolatuk.