A NATO tagállamai aggodalmuknak adtak hangot Trump számára, aki a 47. elnökként új kihívások elé néz. Ahhoz, hogy megerősítsék védelmüket, a tagállamoknak szükségük lesz a katonai kiadások drasztikus növelésére, amelynek célja, hogy 2030-ra elérje a GDP három százalékát. Ez azonban politikai öngyilkosságnak számíthat, mivel a forrásokat el kell vonniuk a szociális programoktól, az oktatástól és az infrastruktúra fejlesztésétől. A bátorságra leginkább a keleti szárny országaiban, például Lengyelországban és a balti államokban van szükség.

A Washington Post szerint érdemes lenne megfontolni a közös kölcsönt védelmi kötvények formájában, azonban ehhez elsődlegesen Németország makacs ellenállását kellene leküzdeni. Emellett felmerülhet az orosz állami javak, összesen 300 milliárd dollár, nyugaton történő befagyasztásának hasznosítása is.

A kulcskérdés a háború befejezésekor, hogy milyen biztonsági garanciákat tudnak adni Ukrajnának. Nem zárható ki, hogy a tűzszünethez békefenntartók szükségeltetnek majd, európai vezetés alatt. Ugyanakkor Trumpnak tudomásul kell vennie, hogy az Egyesült Államok nem térhet el a régi kontinens irányába Kína felé, mivel a két kérdéskör szoros kapcsolatban áll egymással. Peking számára fontos információkat közvetít Washington elkötelezettsége, különösen abban a tekintetben, hogy véget ér-e a háború Ukrajna területén.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a NATO jövője szempontjából a tagállamok közötti együttműködés és az egységes fellépés kulcsfontosságú lehet. A nemzetközi helyzet folyamatosan változik, és a politikai döntéshozók előtt kihívások sorozata áll, amit a közvélemény figyelemmel kísér.