Ország

Parkolóépítés: Budapest és a Kormány közötti feszültség következő szintje?

2024-09-27

Budapest újabb kihívással néz szembe, miután a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és Vitányi Dániel, a fővárosi közlekedési szakértő közötti vita kibővült. Az ÉKM legfrissebb javaslatai, amelyek kötelező parkolóhelyek építését írják elő minden új lakás, iroda és vendéglátóegység esetében, heves vitákat generáltak. Vélemények szerint az új rendelet Budapest autóközpontúvá válásának kedvez, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerint pedig ez a lakásépítést is drágítaná.

A viták középpontjában a parkolás és a város jövője áll.

A BKK és a Magyar Urbanisztikai Társaság véleménye szerint a kötelező parkolóhelyek építése ellentétes a budapesti célokkal, mint például a kerékpározás és a közösségi közlekedés népszerűsítése. A rendelet értelmében például miután minden 20 négyzetméter új irodaházhoz parkolóhelyet kell biztosítani, az azt jelenti, hogy a tömegközlekedés mellett autóforgalom is jelentősen növekedhet.

A rendelet pontosítása

Az ÉKM állami titkársága tisztázta, hogy a rendelet nem szigorítás, hanem éppen ellenkezőleg, bizonyos esetekben könnyítést jelentenek. Jelenlegi jogszabályok szerint parkolóhelyet kell biztosítani, ám az új szabályok szerint az önkormányzatok eltérhetnek a kötelező előírásoktól, ami lehetőséget adhat a helyi adottságok figyelembevételére.

Reakciók

A BKK, valamint a közlekedési és urbanisztikai szakértők aggódnak a kötelező parkolóhelyek építése miatt, mivel az automatikusan növelheti az autóforgalmat, ráadásul a város zöldítési törekvéseivel is ellentétes. Az új rendelet például az iskolák, óvodák és kulturális intézmények esetében is előírja a parkolóhelyek kötelező kialakítását, ami a város közlekedésének feszültségét tovább fokozhatja.

Ezenkívül a kritikusok felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a közlekedési torlódások és a környezetszennyezés csökkentésére tett eddigi városi erőfeszítések is kockára kerülhetnek. Nem mellesleg, a belvárosban lévő parkolási lehetőségek nagy része kihasználatlan, így a várható bővítés nem feltétlenül jelent megoldást az autós közlekedés fenntarthatóságának javítására.

A beruházók és a helyi önkormányzatok közötti párbeszéd elengedhetetlen, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek egyensúlyt teremtenek a lakóépületek és a közlekedési infrastruktúra között. A városfejlesztés szempontjából kiemelten fontos, hogy a szabályozás ne csupán a parkolóhelyek számát növelje, hanem figyelembe vegye a környezeti hatásokat is.

Összegzés

Mindezek alapján várható, hogy a parkolóépítés és a közlekedési tervek körüli viták tovább fognak gyűrűzni, és a főváros jövője szempontjából komoly következményekkel járhatnak, amelyeket a helyi közlések és az állampolgárok egyeztetése során kell tisztázni.