A legújabb kutatások szerint a gyerekkorban átéltek mély nyomot hagyhatnak az ember életén, ahogy az időskori krízisek, magány és depressziós tünetek közötti erős összefüggés is kimutatható. Egy nemzetközi kutatócsoport a hosszú távú megfigyelései során azt találta, hogy a megkérdezett 6500 fő közül jelentős részük, közel 40%-uk szenvedett el valamilyen traumatikus eseményt gyermekkorában, mint például családi drog- vagy alkoholfüggőség, iskolai bántalmazás vagy más, érzelmileg megterhelő helyzetek.

Az érintettek körében a gyermekkori trauma széleskörű és hosszú távú negatív följegyzéseket mutatott, amely hozzájárulhat egészségtelen szokások kialakulásához és a társadalmi elszigetelődéshez. A kutatás szerint az alanyok több mint 80%-a élete során legalább egy traumát élt át, míg egyharmaduk legalább három különböző traumatikus eseményt tapasztalt.

A trauma hatásai nemcsak pszichés szinten érezhetők, hanem fizikai következményekkel is járhatnak. Kate Duchowny, a Michigani Egyetem munkatársa hangsúlyozza, hogy a trauma nem csupán a lelket érinti, de gyulladásos folyamatokat is okozhat a szervezetben. A kutatások szerint a traumában szenvedők esetében a depresszió előfordulásának valószínűsége jelentősen megnövekedett: míg a traumát nem átélők között ez csupán 24%, addig a többszörös traumát elszenvedettek körében 40%.

A kutatási adatok figyelemre méltóak: a traumát megélt személyek körében a magányosság érzése szintén gyakoribb, amely akár az életvégünkre is kihatással lehet. A pszichológiai támogatás fontossága ebben az esetben kiemelkedő. Az orvostársadalomnak figyelembe kell vennie a trauma hatásait a betegek kezelésénél, hiszen a fájdalom nem mindig csupán fizikai, hanem érzelmi és pszichológiai eredetű is lehet. Különböző szakemberek – pszichológusok, terapeuták és szociális munkások – nyújthatnak segítséget a traumatizált egyének számára, segítve őket a feldolgozásban és a gyógyulásban.

Érdemes megemlíteni, hogy a gyerekkori pszichológiai trauma kezelése nemcsak a felnőtt életminőség javítását segíti, hanem annak megelőzését is, hogy a következő generációkban hasonló problémák lépjenek fel. A megfelelő pszichológiai támogatás, a csoportterápia vagy akár a családterápia is fontos szerepet játszhat a rehabilitációs folyamatban.