Putyin elutasította Trump béketerveit – Miért nem szűnik meg a konfliktus?
2024-12-27
Szerző: Máté
A Hábórús Tanulmányok Intézete (ISW) csütörtöki elemzésében megállapította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök december 26-án elutasította Donald Trump volt amerikai elnök béketervét, amely a NATO távol tartását célozta meg Ukrajnától. Elemzők szerint Putyin ragaszkodik az 2021 végén és 2022 elején megfogalmazott követeléseihez, és nem hajlandó kompromisszumokra. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna tartós semlegessége, a NATO-csatlakozás megakadályozása és az ukrán hadsereg korlátozása továbbra is a prioritásai közé tartozik. Az ISW elemzése szerint Putyin célja, hogy destabilizálja Ukrajna jelenlegi kormányát, amelyet illegitimnek nyilvánított. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szintén megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnöksége jogilag nem valós, és Ukrajnának új választásokat kellene tartania.
Donald Trump csapata által kidolgozott tűzszüneti tervezet azt javasolja, hogy Ukrajna NATO-tagsága a közeljövőben ne, csak egy évtized elteltével valósulhasson meg, ami egyértelműen a ruszkik követeléseit szolgálja ki.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke korábban saját békemissziót indított, amely azonban nem hozott látványos sikert. Idézve a kormányfőt, „az egésztől sírhatnékja van az embernek”, ezzel is jelezve, hogy a békéről beszélni Európában szinte lehetetlen feladat. Orbán reméli, hogy Donald Trump január 20-i hivatalba lépése új lendületet adhat a konfliktus megoldásának, de tisztában van azzal, hogy a háború vége még messze van.
Törökország is aktívan részt vállal a béketárgyalásokban, Recep Tayyip Erdogan elnök javaslata szerint a frontvonalak mentén meg kellene határozni a (de facto) határokat Oroszország és Ukrajna között. Török elemzők megjegyzik, hogy ez inkább Oroszország érdekeit tükrözi. Ezen kívül a török tervezetben szerepel Ukrajna NATO-tagságának tízéves elhalasztása, valamint egy demilitarizált övezet létrehozása Ukrajnában.
Volodimir Zelenszkij „Győzelmi tervét” is bemutatta októberben, amelynek első pontja a NATO-meghívás, a második pedig az ukrán védelem megerősítése, hogy megakadályozzák a további orosz agressziót. A harmadik pont Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciáljának növelése, míg az utolsó arra irányul, hogy az ukrajnai tapasztalatokat kihasználják Európa védelmére, így Kijev a háború után ukrán egységekkel pótolhatja a NATO-tagokat. A konfliktus kimenetele tehát továbbra is kérdéses, és a geopolitikai feszültségek továbbra is magasak.