A Harvard Egyetem professzora, David Grigorian figyelmeztetett arra, hogy amennyiben Oroszország képes lesz átcsoportosítani erőit az orosz-ukrán háború után, akkor újabb agressziók célpontja lehet azok az országok, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak. Grigorian szerint, ha Putyin visszaszerzi az irányítást számos volt szovjet terület felett, az új katonai forrásokhoz juthat, ami lehetővé tenné számára, hogy új háborúkat indítson Európában.

A professzor kiemeli, hogy az első potenciális célország Belarusz lehet, ahol Aljakszandr Lukasenka elnök gyenge pozícióban van a Moszkva által gyakorolt nyomás miatt. Lukasenka, aki ingerlékenyen néz szembe a belső politikai ellenállással, valószínűleg hajlandó lenne együttműködni Putyinnal a Szovjetunió újjáépítésében.

Emellett Grúzia is veszélyben van, mivel az oroszbarát kormány politikai befolyása a nyugati orientációval szemben növekszik. A professzor arra figyelmeztetett, hogy a grúz vezetés kénytelen lehet engedményekre kényszerülni, hogy megőrizze hatalmát.

Azerbajdzsán, amely eleinte elkerülheti a közvetlen annexiót, hasonló sorsra juthat, ha Oroszország megerősíti befolyását a Kaukázusban. Ilham Aliyev, az azerbajdzsáni elnök etnikai kisebbségek kártyáját is kijátszva szembesülhet Putyin nyomásával.

Kazahsztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán is könnyen Oroszország befolyása alá kerülhetnek, mivel vannak precedensek, amikor a Kreml fenyegetéseivel irányította őket. David Grigorian hangsúlyozta, hogy a közép-ázsiai köztársaságok gyengesége és a terület gazdasági függősége lehetővé teszi Putyin számára, hogy befolyásolja politikai döntéseiket.

A professzor hangsúlyozza: ahhoz, hogy megelőzzük a Szovjetunió 2.0 létrejöttét, robustus katonai válaszlépések szükségesek, hogy megakadályozzuk az orosz agressziók terjedését. A nyugati hatalmaknak összehangolt intézkedéseket kell hozniuk, ami furcsa szövetségeket is eredményezhet, ha Putyin folytatja a terjeszkedését. Az európai biztonság soha nem volt ennyire veszélyben.